KATONA JÓZSEF: BÁNK BÁN

Katona József 1791-ben Kecskeméten született, iparos családból származott. Kecskeméten és Pesten tanult. Filozófia tanfolyamot végzett Szegeden, majd Pesten.

 1810-ben a pesti egyetem jogi karán kapcsolatba kerül a második magyar színtársulattal. Művek szabad átdolgozásával foglalkozott, írt olyan eredeti műveket is, melyeknek forrása maga a történelem - pl. Ziska (dialógja 1819), Jeruzsálem pusztulása (szomorújáték), színészkedett is, 1812-től főszerepeket is vállal, sőt még rendezősödött is. Reménytelenül szerelmes Széppataki Róza színésznőbe, kinek levélben tárta fel érzelmeit (aláírás: K. J.). 1815 drámapályázatra írta a Bánk bánt, a pályázatot Döbrentey Gábor folyóirata, az Erdélyi Muzeum hirdette meg, hogy majd a pályanyertes darab lesz a kolozsvári "kőszínház" megnyitódarabja. A Bánk bánra fel sem figyelt a bírálóbizottság (az átlagos művek tetszettek nekik - divatdarabok) és az 1818-ban kihirdetett eredményről Katona nem is értesült. E kudarc véglegesen elhallgattatta benne az írót és a színháztól is végleg elfordult. 1815 ügyvédi vizsgát tett, 1820-ig ügyvédként dolgozik Pesten. A Bánk bánt átdolgozta és székesfehérvári színészekkel elő akarta adatni művét (végleges változat 1819-ben). A cenzúra színházi előadását megtiltotta, mivel "Bánk nagysága meghomályosítja a királyi házat", de könyv alakban megjelenhetett 1820-ban. Katona elhagyta Pestet és Kecskemétre ment városi tisztviselőnek - 1820 alügyész, 1826 város főügyésze lett. Kecskemét történelmének megírását tervezi, de csak részletek készülnek belőle. 1830 szívszélhűdésben meghal. 1833 a Bánk bánt bemutatják Kassán (Udvarhelyi Miklós jutalomjátéka). 1834 Kolozsváron, 1835 Budán, 1836 Debrecenben is bemutatják. Operaváltozatát Egressy Béni szövegére Erkel Ferenc zenésítette meg 1861-ben.

Bánk bán szerkezeti felépítése, kompozíciós kérdései; sorskérdések a műben

 Szerkezete: Előversengésből és 5 szakaszból (felvonás) áll.

I.) Kibomlik a drámai alapszituáció:
Helyszín: a palota.
Az Előversengés és az I. felvonás első része:
- Biberach és Ottó / Gertrud és Ottó párbeszéde utal arra, hogy az események gyorsulni fognak.(Gertrudis haza akarja küldeni Ottót feltűnő viselkedése miatt. Melinda már visszautasította Ottót.)
- Bánk és a király távollétében Gertrud gyakorolja a hatalmat, a palota dőzsölések színhelye.(Éppen bál zajlik.)
- Ottó ki akarja használni a kínálkozó alkalmat, el akarja csábítani Melindát, amíg Bánk távol van. Biberach porokat ad Ottónak, Gertrudis szavai kétértelműek, biztatják Ottót.
-  A magyar urak elégedetlenkednek.
Minden szereplő színre lép (a királyt kivéve) - kibontakoznak a viszonyok.

II.) Bonyodalom kezdete
Még mindig az I. felvonásban: Bánk hazatér.
Rádöbben, hogy mind magán -, mind közemberként érintett.
a titkos gyűlésen jelszó: Melinda;  kihallgatja Ottó és Melinda beszélgetését

Bánk azonban nem lát tisztán: két dolog köti - a királyi szék, hűség; (köz) és a család szeretete. (magán)
(Monológjából kiderül, hogy vívódik.)

Bánk a hivatali kötelességek mellett dönt: elmegy a titkos találkozóra a békétlenekhez, de elveszíti közben magánéleti boldogságát (nem a felesége erényét óvja.)

III.) A Bonyodalom  kibontakozása:
II. felvonás - a közéletiség dominál - Bánk a békétlenekhez megy, Petur felnyitja a szemét;
Bánknak sikerül lecsendesítenie őket (érvei: testvérharcot szül, a múlt átkai); közben kiszolgáltatja feleségét Ottónak. A betoppanó Biberach céloz rá - Bánk elindul megtudni, hogy mi történt.

III. felvonás  - a magánélet dominál:
Melinda férje bocsánatáért könyörög - ám Bánk ellöki magától az asszonyt - megtagadja     mint feleséget és mint anyát is. Bár már felmerül benne a királyné meggyilkolásának gondolata  - ekkor még nem ölheti meg, mert csupán személyes haragból tenné.
Ezért fontos, hogy épp ezután mondja el Tiborc a panaszát. Minden szál Gertrud felé mutat.
Ottó leszúrja Biberachot (bevallja, hogy csak a haszon kötötte Ottóhoz, hogy mindent elmondott Bánknak, megzsarolja: mást dolgokat is tud róla -- Fülöp király gyilkosa is Ottó.
Az érkező Myskának mielőtt meghalna elmondja, hogy Ottó a gyilkosa.
IV.felvonás - ismét a közélet kerül előtérbe - a drámai küzdelem csúcsa:
Gertrud nagyhatalmi terveit szövögeti (olvasatlanul dob félre egy fontos levelet - más tartományokban is fellázadtak ellene.
Izidora elbocsájtását kéri: fokról fokra döbbenti rá Gertrudot  az őt fenyegető veszélyre:
Ottót szerette, de az gyilkossá lett (Biberach) és aljasul elcsábította Melindát;
Bánk hazatért és mindent tud;
Gertrudis ekkor még úgy véli, el tudja simítani az ügyet - Melindát hívatja, aki zavarodottan viselkedik, de megvádolja; ráolvassa bűneit -- eltávolíttatja az udvarból;
majd Bánkot hívatja - de Katona késlelteti a személyes találkozást - előbb Mikhál érkezik:
Szintén megvádolja a királynét --Mikhálra nem hallgat, elfogatja;
Bánk csak ekkor érkezik meg

IV.) A tetőpont: a királyné meggyilkolása.
Gertrudis támadólag lép fel (Bánk lopva jött haza, Izidorát megsértette), ám Bánk fenyegető - vádakkal illeti. Gertrudis tőrt ránt - Bánk kicsavarja a kezéből és leszúrja: utolsó szavaival az ország romba döntőjének és aljas kerítőnek nevezi a királynét.

V.) Megoldás:
Bánk tettének mérlegelése a király előtt. Felgyorsulnak az események:
Myska a pártütők hírét hozza - azok már kinn verekednek;
a haldokló Gertrudis ártatlannak vallja magát -- a gyilkosa Ottó;
Ottó elmenekül.
V. felvonás: Három egymásra fokozódó jelenet következik  - egy tablószerű zárójelenetben a már megérkezett király is jelen van:
- Myska vallomása; Solom átka;
- Petur szavai,
- Melinda holttestének behozatala.
A király ugyan megbocsájt Bánknak (belátás, az addig elolvasatlan levél).
Bánk számára az a büntetés, hogy egyedül marad.

Sorskérdések a műben

Az alaptörténet a 13.sz.-ban játszódik, de jól kirajzolódnak benne a reformkor aktuális kérdései:
- Katona az idegen hatalommal való szembefordulást és ennek következményeit mutatja be.
Mindenki ezen jajong, erről beszél. Céljuk azonos, de a vezérlő ok más és más:
Bánk - a nemzet egészét félti,
Petur - az ősi jusst siratja,
Tiborc - a napi betérő falatot panaszolja.
-  A konfliktusok egyértelműek:
a.) Első pontja a nemzeti kérdés:
- az idegenek és a magyarok szembenállása,
- az a kérdés, hogy ki a magyar és ki nem - az a magyar, aki annak vallja magát, és aki     kiérdemli (ezért pl. nem idegenek Melinda bátyjai).
b.) A hatalom megszerzése, megtartása:
- elnyomó és elnyomottak nyílt és rejtett háborúja,
itt ugyanazok csatáznak, mint a nemzeti kérdésben:
a hatalomból fokozatosan kiszorított magyarok harcolnak az őket kiszorító idegenekkel,
-  A mű végső kicsengése Katona politikai eszményét mutatja:
a válságot csak nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja fel, ahol --
-- idegenek és magyarok megférnek,
-- a főnemesség vezető helyére kerül,
-- a jobbágyok anyagi biztonságban élnek,
-- személyes és nemzeti méltóságot nem tiporják el.

A mű utóélete:
- a színházi ősbemutató végül Kassán volt - 1833;
- 1848. márc. 15- én ezt játszotta a Nemzeti Színház (Laborfalvy Rózával a főszerepben).
- 1861-ben készítette el Erkel Ferenc az operaváltozatot.

A téma az irodalombanés a történelemben:
Katona - korának divatját és saját vonzódását követve - történelmi témák után kutatott, így talált rá  Bánk bán közismert történetére. A darab tehát  valóságos történelmi eseményeken alapul ® a téma az 1213-as pilisi királyné-gyilkosság.
-  II. Endre német feleséget hozott az országba, akit a magyar főurak gyűlöltek. A király szinte folytonosan hadakozott, ezért nagy adóterheit a nemességet is sújtotta.
-  Felesége és annak rokonainak hatalmaskodása egyaránt sértette a nemességet és sújtotta a jobbágyságot is
-  A történelmi pletykák szerint a nemzeti sérelmekhez egyéni is társult: a királyné bűnös volt abban, hogy testvére, Ottó bódító ital segítségével elcsábítsa Bánk nagyúr feleségét..
Mindezek oda vezettek, hogy a titkos főúri összeesküvők a pilisi parkerdőben meggyilkolják  a királynét.
- Az összeesküvés széles bázisú konszenzussal folyt. Maga az esztergomi érsek is belekeveredett. Amikor kikérték a véleményét, egy azóta szállóigévé vált talányos mondattal válaszolt:
"A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki beleegyezik én nem ellenzem azt."
- Fokozza a dolog rejtélyességét, hogy a bűnösök - egy bűnbak kivételével (Petur) - bűnbocsánatot nyernek, sőt fontos állami pozíciókat töltenek be a későbbiekben is.
A téma már a történés korában belekerült az évkönyvekbe.


Értelmezési lehetőségek:
A tragédia értelmezése sokféle kérdést vet föl:
- politikai v. szerelmi tragédia? - egyértelmű v. bonyolult? - vétkes-e a királyné?
- mi Bánk bűne, megérdemli-e a büntetést?
Gyulai Pál:
a királyné megölése bűn - érte kijár a bűnhődés és a hősnek járó szánalom;
a királyné nem felelős Melinda sorsáért, sokkal inkább Bánk.
Arany János:
Gertrudot felelősnek tartja - mert szavaival Ottót bátorítja;
de vétkes Bánk is, hisz királynégyilkos.
Sőtér István:
Bánk nem bűnös - tettének erkölcsi indítéka van;
érzelmi veszteség éri - és M. halála kiheverhetetlen fájdalom számára.
Barta János:
Bánk nem Gertruddal, hanem Melindával szemben követ el tragikus vétséget ® mert amikor visszatér, nem a feleségéhez megy, hanem a békétlenekhez, így kiszolgáltatja az asszonyt Ottónak;
a baj bekövetkezése után megtagadja benne a feleséget és az anyát, így őrületbe kergeti;
később sem maga védelmezi, Tiborcra bízza;
mindezek sorsszerűen idézik elő Melinda halálát.