JÓZSEF ATTILA VERSEI A KÖTŐDÉS TÉMÁJÁBAN

Kötődni valakihez – minden ember alapvető szükséglete. József Attila is így volt ezzel. Talán még erősebben is érezte a kötődés szükségességét, mint az emberek többsége. Hiszen a sors különösen nehéz és keserűségekkel teli életet rendelt számára.
József Attila 1905-ben született. Nagy szegénység vette körül. Hároméves volt, amikor apja elhagyta a családot, ezután anyja próbálta eltartani a gyerekeket. De hiába dolgozott erején felül is: két kisebb gyermekét nevelőszülőkhöz kellett adnia. József Attila néhány év után került csak haza, és ettől kezdve már ő is keményen dolgozott. 14 éves volt, amikor anyja meghalt. Az amúgy is bizonytalan érzelmi alapokon álló fiú élete innentől még viszontagságosabbá vált.
Kötődés és elszakadás, szeretet és harag, a veszteség fájdalma és bűntudat – mindez benne volt József Attila alapvetően negatív anyaélményében. Gyermek- és ifjúkorában szeretetet szinte egyáltalán nem kapott, így felnőtt korában a szerelmi kapcsolataiban próbálta meglelni és pótolni azt. József Attila szerelmeiben rendkívül erős kötődésélményt élt át, ezért különösen kétségbeejtő volt számára, ha véget ért egy kapcsolat. Korai művei közül a Tiszta szívvel első versszaka erőteljesen fejezi ki a kötődés, a legalapvetőbb emberi kapcsolatok hiányát.
„Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.”
A költő legnagyobb szerelmei:

Az első komoly kapcsolata Vágó Mártához fűzte. A jómódú polgári család leányát József Attila 1927-ben ismerte meg. Tervezték a házasságot, de Mártát egy évre külföldre küldték a szülei – ez eltávolította a szerelmeseket. Levelezésükből kiderül: Márta is hiányolta a biztos egzisztenciát. A költő a Végül című versében így írt a szakításról:
„Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem.”
Vágó Mártához kapcsolódik a Klárisok (1928) című dal is, amelyben szürreális elemek is szerepelnek. A vers képeiben a beszélővel szemben álló kedvesnek előbb a nyakán, majd mellén, derekán, végül „szoknyás lábán” fut végig a tekintet. Másfelől a látványelemek egymásra vágásával érzékelteti a kettejük közti távolságot, kapcsolatuk reménytelenségét.

Németh Andor író szerint: „igazán esztelenül szép zenei hatású költemény” – mert a vers zenéje és költői képei újra és újra köröket idéznek, valami körbe járó, lebegő táncra emlékeztetnek.

Az első szakasz három képe (klárisok, békafejek, báránygané) is kört idéznek, de ellentét is van közöttük.

Alapellentéte: „klárisok a nyakadban” „kenderkötél nyakamon” (lehet gazdagság- szegénység, de kifejezheti a szépség nyomasztó megbéklyózó voltát)

A szépség ellenpontjaként groteszk jelenik meg: békafej, bárányganéj (ezt azzal magyarázzák, hogy a költő érzi, hogy kapcsolatuknak nincs jövője)

(groteszk=esztétikai minőség, a rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel)

Szántó Judittal 1930-ban ismerkedett meg a költő. Hat évig éltek együtt, sok megpróbáltatás és nagy szegénység sújtotta őket.

Egy pillanatnyi fellángolás volt a következő szerelem, amely József Attilát Marton Márta művészettörténészhez fűzte. Ahhoz azonban elég volt, hogy, megszülessen az Óda, a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse. A képek szintjén ebben is megjelenik az anya hiányának motívuma. Íme egy részlete:
„Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!”
Egy másik versszakból: „A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng.”

Óda (1933)

• Óda: vágyakozó szerelem, vége: dal – olyan magaslatig jut, hogy már nem lehet tovább fokozni; beteljesült szerelem
• Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán íródott
• Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt
• Futó ismertség nyomán lobbant fel hirtelen a szenvedély
• A beteljesülő szerelem, harmonikus kapcsolat verse, de érezni lehet, hogy a költő tudja, hogy ez csak a képzelet síkján valósul meg
• A vers zenéje:
• A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll.
• Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.
• 6 részből áll: számokkal elkülönülnek, de a részek szervesen összetartoznak, mindig vannak átkötések, a záró motívum megtalálható a következő elején
• 1. rész:
• Állókép, pontos hely és idő meghatározása
• Minden könnyed, derűs, idillikus, a táj minden eleme a kedvesét idézi (metaforák)
• Természeti képből kiváló nőalak – látomásszerű: természet és emlékképek egymásba játszanak
• 2. rész:
• A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: ("Oh, mennyire szeretlek téged")
• Megszólal a magánytól való rettegés - vergődő sikoltás
• Különös ellentétek: földön-égbolton, távol-közel, édes-mostoha (oximoron),
• 3. rész:
• Kifejti a szerelmi vallomást
• Nyelvi egyszerűség, de tartalmilag összetett képek
• Az összetartozás fontosságát hangsúlyozza
• 4. rész:
• A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontossággal)
• 1. rész fordítottja: a kedves teste a természet jelenségeinek segítségével válik költőivé, széppé
• A test belső működését elvont költői képekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül
• Alantas téma (a test működése) felmagasztalása ("méhednek gyümölcse" - Szűz Máriához szóló imából): himnikus emelkedettség
• 5. rész:
• Tetőpont, minden összesűrűsödik (élet és halál - újrateremtés és pusztulás)
• Megteremti a megsemmisülés és újjászületés összegzését
• (lágy bölcső - erős sír - eleven ágy)
• 6. rész:
• Mellékdal - csöndes, békés
• A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt - elmarad a beteljesülés
• Visszalép a mindennapokba: utazik, de nem a versbeli asszonyhoz, hanem élettársához (Szántó Judit)
• Átkötések:
• 1-2. rész: te és a természet - te, én és a mindenség; patak-kép – vízesés-hasonlat; kint, látvány – bent, tudat
• 2-3. rész: szeretlek – szeretlek felkiáltás kibontása
• 3-4. rész: a test, biológiai megközelítés – részletező kifejtés
• 4-5. rész: „öntudatlan örökkévalóság” – törvény és lét, állandóság és elmúlás
• 5-6. rész: elveszettség – otthonra találás
• 1-5. rész és a 6. rész: lehetséges és valóságos
• Spirálos forma
• A versforma, a szerkezet és a gondolatiság is rokonságot mutat a költő szintézisverseivel (pl. Téli éjszaka).

Miután pszichés problémái egyre jobban elhatalmasodtak rajta, József Attila pszichoanalízisre kezdett járni, amit Gyömrői Edit vezetett. Szinte természetes volt, hogy a magánnyal állandóan küzdő költő beleszeretett a terapeutájába. A szerelem azonban viszonzatlan maradt. A költőben düh és elkeseredés támadt a nő iránt. Legjelentősebb Gyömrői Edithez írt alkotásai: a Gyermekké tettél, az …Aki szeretni gyáva vagy és a Nagyon fáj. Valamennyi 1936-ban keletkezett. Ezekben is gyakran jelenik meg az anya hiánya, mintha a szeretett nőben is őt keresné. Lássunk egy részletet, amely erre a kötődésre utal a Gyermekké tettél című versből!
„Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem.”
Harag és elkeseredés tör föl az …Aki szeretni gyáva vagy című versből:
„Te rongy, aki szeretni gyáva vagy, akinek több a biztosító munka, melyet a tetves ég taszít nyakunkba, küldvén máris a külső fagyokat, –”

A pszichológusnő a beteg költő legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett, akitől teljes odaadást, szerelmet várt. Minthogy ezt nem kapta meg, kegyetlen, gyilkos indulatoktól fűtött versekben adott hangot kétségbeejtő kínlódásának, szerelmi kiszolgáltatottságának. A Nagyon fáj kötet címadó költeménye (1936) Ady átkozódásainak hőfokán számol le az imádott asszonnyal, aki nemcsak emberként, hanem szakemberként is megértette az ő szavait, mégis ellökte magától.

Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)

amíg hevülsz,
az asszonyhoz úgy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.

Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszít a muszáj is -

ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
míg el nem fehérül a száj is.

Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.

Nincsen egyéb
menedékünk; a kés hegyét
bár anyádnak szegezd, te bátor!

És lásd, akadt
nő, ki érti e szavakat,
de mégis ellökött magától.

József Attila 1937-ben ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával. A  pszihológusnő szépsége, intelligenciája rabul ejti a költőt. A Flóra-szerelem még egyszer megajándékozza a boldog reménykedés érzésével. E költeményben újra felcsendül a Balassi-féle életigenlés. Alány viszonozta az érzéseit, de a súlyos pszichés problémákkal küzdő költőt már nem tudta megtartani az élet számára. Álljon itt néhány sor a Flóra című versből:
„Úgy kellesz, mint a parasztnak a föld, a csendes eső és a tiszta nap. Úgy kellesz, mint a növénynek a zöld, hogy levelei kiviruljanak.”

Flóra (1937)

• Ódához hasonlóan számokkal elkülönített részekre tagolódik
• Alcímek jelzik, hogy a részek között sokkal lazább, ciklikus jellegű a kapcsolat
• Eltérő a részek ritmusa, formája is
• Mintha költői műremek készülne, ami azt akarja a kedvesnek bemutatni, mi mindent tud a költő
• 1. rész: címe a ritmusra utal (hexameterek)
• 2. rész: kétütemű hetesek, zenei elemek, népdalszerű
• 3. rész: 10-11 szótagos jambusi sorok, tárgyias hangvételű
• 4. rész: kevert ritmusú
• 5. rész: kétütemű kilences, ritmikailag a 2 részre utal vissza, tartalmilag az egész verset összegzi: a szerelmes férfi szorongását oldja fel „kétes létben a bizonyosság”

Az utolsó hónapokban József Attila a sok elutasítás, kudarc és testi-lelki megpróbáltatás következtében labilis lelkiállapotban élt. Sokszor érezte magát elhagyatottnak, depressziós volt és kiszámíthatatlan. Mindmáig homály fedi halálának pontos okát. Egy biztos: 1937 decemberében a balatonszárszói vasútállomáson történt. Most nem messze, a vízparton áll az életét kioltó vonatot megidéző József Attila-emlékmű. Versei azonban ma is hatnak.

József Attila (1905-1937)

Apja József Áron szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála mosónő. Budapesten született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre.

A Ferencvárosban nyomorogva éltek. Édesanyja rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt.

1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete. 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Kassák Lajossal. , Hatvany Lajossal. 1926-27. Párizs - Sorbonne; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért. 1928-barátság Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. 1928-tól szerelem fűzte Vágó Mártához (Angliába ment – eltávolodtak).

1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek. 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból. 1935-től a Szép szó szerkesztője Ignotus Pállal. Ettől kezdve folyamatosan beteg, pszichoanalitikus kezelőjébe, Gyömrői Editbe szeret bele. Utolsó szerelme Kozmutza Flóra. Szanatóriumba került; majd nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Szárszón a vonat alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

Művei:

•      Verseskötetek:

Szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)

•      Szabad-ötletek jegyzéke (1995) – analízis-füzet

•      Curriculum vitae  - önéletírás

6. tétel: József Attila költői indulása

1922 szeptemberében jelentek meg először nyomtatásban versei a szegedi Színház és Társaság című folyóiratban. Ez év elején ismerkedett meg Juhász Gyulával, aki támogatta őt. 1922 decemberében megjelenhetett első verseskönyve, a Szépség koldusa, ugyancsak Szegeden. A következő év tavaszán a Nyugat is közölte három versét. 1923 elején otthagyta a gimnáziumot, de tanárainak kérésére befejezte tanulmányait magántanulóként. 1923 decemberében Budapesten le is érettségizett. A makói évek során a nyarakat is munkával töltötte: házitanító, csősz. Komorabb tény, hogy első – kilencéves korabeli – öngyilkossági kísérletét újabbak követték, ezeket elsősorban a szeretethiány, az árvaságérzet motiválta.

1924 őszén a szegedi egyetem bölcsészkarának hallgatója lett magyar–francia–filozófia szakon. 1925 januárjában megjelent Nem én kiáltok című kötete, majd hamarosan a hírhedtté vált Tiszta szívvel vers is, amely miatt Horger Antal nyelvészprofesszor eltanácsolta a tanári pályáról.

Első kötete, a Szépség koldusa (1922) még az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása. A következő években még sokáig ír verseket a nyugatosok modorában is, de hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusá”-val, s a nyugtalan önkeresés időszaka következik. Új lehetőségeket jelentett számára Walt Whitman szabadverseinek és az avantgárd (Kassák Lajos) törekvéseinek megismerése.

Nem én kiáltok (1924)

Expresszionista→verbális stílus (igék túlsúlyban), felkiáltó-felszólító jelleg, dinamizmus. Szürrealista is.

Költői program: a lírai én feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi - ezt jeleníti meg apokaliptikus képekben (avantgarde hatás). A költő egy a tömeggel, a társadalommal.

A megőrült sátán menekülésre késztet, az én kozmikus megváltásra vár – az emberek közössége az út. A makro-és mikrokozmosz egységes, rendezett.

„Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!” Ezek a fogalmak később J. A. költői világának jellegzetes motívumai lesznek, ahogy a tisztaságot, átlátszóságot, ártatlanságot kifejező forrás, üveg, gyémánt, fürösztés is.

Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. A szabadvers, az expresszionizmus és szürrealizmus mellett - részben a húszas évek újnépiességének, Erdélyi József népi lírájának hatására - József Attila a népköltészetet, a népdalok tiszta hangját is felfedezi a maga számára.

Kertész leszek, Istenem, Mikor az uccán átment a kedves

Megjelenik a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó embert idéző szerepjátszása is.

Tiszta szívvel (1925)

-          Népies hang, nagyfokú személyesség

-          Egy nemzedék léthelyzete, életérzése jelenik meg→lázadás

-          Hiány leltára, mely jelképes egységgé alakul

-          Az adott társadalmat megtagadja

-          Hangsúlyos életrajzi elem az éhezés

-          Tagadás: fellázad, a személyes igazságszolgáltatást választja

-          Hangsúlyos motívum a tisztaság

-          Az általános emberi értékek a fontosak

-          Ütemhangsúlyos/magyaros verselés (4I3, 3I4)

Tiszta szívvel: 1925-ben írta, híres-hírhedt verse ez (bíróság, Horger). A fiatal költő önjellemzése, életérzésének megfogalmazása. Népdal formában írt költemény, ütemezése, rímképlete a népdalok hangulatát idézi, mondanivalójában azonban nem a népdalok egyszerűsége, hanem inkább az anarchisták lázadása a jellemző. Végtelenül elkeseredett, reménytelen költő verse. Az első hat sor tagadásai (tizenegyszer fordul elő a se szócska, előfordul még a nem és a nincsen szócska is). Ezek a negatívumok fejezik ki a költő kilátástalan sorsa miatti elkeseredettséget. A következőkben (7 – 12 sor) a mindenre képes elkeseredés, az anarchista lázadás hangján szólal meg. Villon elkeseredett hangjára emlékeztet ez a rész. Az utolsó versszak (a 13-ik sor) a jövőre utal, a lehetséges megoldás, tettének következménye, a büntetés és a halál utáni bosszú jelenik meg itt. A dacos lázadó hang itt vált át önsajnálatba, csendes panaszkodásba. Ezt fejezi ki az utolsó versszak, lírai jelzői (Halált hozó fű, gyönyörű szép). A lázadó indulat kifejezését a vers zenei elemei is szolgálják, vidám népdalritmus (felező hetesek, kétütemű hetes sorok), a belső rímek, alliterációk, hangismétlések, pattogó vidám zenét adnak a költeménynek, ez ellentétben van reménytelenséget kifejező mondanivalóval.

Költészete a 20-as évek végén

Klárisok (1928) – dal

A kláris jelentése: gyöngysor.

Vágó Márta iránti szerelme ihlette. Mi jellemezte ezt a szerelmet?

Németh Andor író szerint: „igazán esztelenül szép zenei hatású költemény” – mert a vers zenéje és költői képei újra és újra köröket idéznek, valami körbe járó, lebegő táncra emlékeztetnek.

Hány szakaszból (versszakból) áll a vers? Hogyan jelennek meg a körök az egyes versszakokban?

Az első szakasz három képe (klárisok, békafejek, báránygané) is kört idéznek, de ellentét is van közöttük Milyen képzet társítható a gyöngyhöz és mire asszociál az ember, ha azt hallja: békafej, báránygané?

A második versszakban mi idézi fel a köröket? Ezek közül mi kapcsolódik a tisztasághoz  és melyik közönséges, durva, földi kép?

Mi a jelentése, ha valakinek kenderkötél kerül a nyakára? Miért jelenhet meg egy ilyen motívum egy szerelmes versben?Mit fejezhet még ki a kláris-kenderkötél ellentét?

A kritikusok szerint a 3. és 4. versszak tükörképe az első kettőnek. Melyik két verssor idézi fel bennünk a tükröződő képet?

Miért érezhetjük groteszknek ezt a verset? (groteszk=esztétikai minőség, a rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel)

Mit sugall ez a sok ellentét a versben ennek a szerelmi kapcsolatnak az ismeretében? (bár a Márta- szerelem harmonikus időszakában íródott, a kölcsönös vonzalom idején, a költő „érezte”, hogy ennek a kapcsolatnak nincs jövője.) Miért?

MEDÁLIÁK

(1927-28)

Versciklus. Darabjai a népdalokat idéző rövid művek. Látszólagos egyszerűségük ellenére nehezen értelmezhető (átvitt értelmű) a mondanivalójuk. Mellékcélok nélküli tiszta költészet.

A címben szereplő szó emlékérmet, érdemrendet jelent, valamint nyakba, láncra vagy falra akasztható emléktárgyat, arcképet tartalmazó ékszert, amely díszes, értékes (arany) tokban rejlik. Van ennek az emléktárgynak népi, egyszerű változata is, a magyar nyelvi forma – medália – erre is utal.

Már megjelenésekor voltak, akik teljesen elutasították, néhányan viszont összegző érvényűnek tartották akkor is. Ma is van, aki szerkezetileg megoldatlannak érzi a ciklust. Más talányversnek, ismét más a világfájdalom szürrealista kifejezésének véli. Többen tekintik számadásversnek s miniatűr vers egészek sorozatának.

A Medáliák végső változatában „születésnapi” számvetés is: a „huszonhárom király”, illetve „kölyök” az életkorra utal, s alighanem az is, hogy a mű éppen 23 négysoros szakaszból áll.

NEM ÉN KIÁLTOK Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. 1924 első fele

TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. 1925. március

KLÁRISOK Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 1928 nyara

MEDÁLIÁK (RÉSZLET) 11 Huszonhárom király sétál, jáspiskorona fejükben, sárga dinnyét edegélnek, új hold süt a balkezükben. Huszonhárom kölyök császkál, csámpás sityak a fejükben, görögdinnyét szürcsölőznek, új nap lángol jobbkezükben. 12 Az eltaposott orrú fekete, a sárga, kinek kékebb az ege, a rézbőrű, kin megfagyott a vér és a lidércként rugódzó fehér - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1928

  József Attila (1905. április 11. - 1937. december 3.)

 

Édesapja József Áron egy romániai bánáti szappanfőző munkás, édesanyja, Pőcze Borbála  egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban.

Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila.

1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül. Édesanyja.

1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította.

Ettől a ponttól kezdve megpróbálta saját magát fenntartani abból a kis pénzből, amit a saját versei publikálásával keresett. A skizofrénia jelei mutatkoztak rajta, ami miatt pszichiáterek is kezelték. Soha nem nősült meg, de gyakran beleszeretett az őt kezelő nőkbe.

1937-ben, Balatonszárszón, vonatbalesetben halt meg. A legszélesebb körben elfogadott nézet, hogy József Attila öngyilkos lett, de akadnak olyan szakértők, akik állítják, hogy pusztán baleset történt.

József Attila nemzetközi szinten a legismertebb a modern magyar költők közül. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon.

Verseskötetei:

A szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)