JÓZSEF ATTILA VERSEI A KÖTŐDÉS TÉMÁJÁBAN

Kötődni valakihez – minden ember alapvető szükséglete. József Attila is így volt ezzel. Talán még erősebben is érezte a kötődés szükségességét, mint az emberek többsége. Hiszen a sors különösen nehéz és keserűségekkel teli életet rendelt számára.
József Attila 1905-ben született. Nagy szegénység vette körül. Hároméves volt, amikor apja elhagyta a családot, ezután anyja próbálta eltartani a gyerekeket. De hiába dolgozott erején felül is: két kisebb gyermekét nevelőszülőkhöz kellett adnia. József Attila néhány év után került csak haza, és ettől kezdve már ő is keményen dolgozott. 14 éves volt, amikor anyja meghalt. Az amúgy is bizonytalan érzelmi alapokon álló fiú élete innentől még viszontagságosabbá vált.
Kötődés és elszakadás, szeretet és harag, a veszteség fájdalma és bűntudat – mindez benne volt József Attila alapvetően negatív anyaélményében. Gyermek- és ifjúkorában szeretetet szinte egyáltalán nem kapott, így felnőtt korában a szerelmi kapcsolataiban próbálta meglelni és pótolni azt. József Attila szerelmeiben rendkívül erős kötődésélményt élt át, ezért különösen kétségbeejtő volt számára, ha véget ért egy kapcsolat. Korai művei közül a Tiszta szívvel első versszaka erőteljesen fejezi ki a kötődés, a legalapvetőbb emberi kapcsolatok hiányát.
„Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm.”
A költő legnagyobb szerelmei:

Az első komoly kapcsolata Vágó Mártához fűzte. A jómódú polgári család leányát József Attila 1927-ben ismerte meg. Tervezték a házasságot, de Mártát egy évre külföldre küldték a szülei – ez eltávolította a szerelmeseket. Levelezésükből kiderül: Márta is hiányolta a biztos egzisztenciát. A költő a Végül című versében így írt a szakításról:
„Egy jómódú leányt szerettem, osztálya elragadta tőlem.”
Vágó Mártához kapcsolódik a Klárisok (1928) című dal is, amelyben szürreális elemek is szerepelnek. A vers képeiben a beszélővel szemben álló kedvesnek előbb a nyakán, majd mellén, derekán, végül „szoknyás lábán” fut végig a tekintet. Másfelől a látványelemek egymásra vágásával érzékelteti a kettejük közti távolságot, kapcsolatuk reménytelenségét.

Németh Andor író szerint: „igazán esztelenül szép zenei hatású költemény” – mert a vers zenéje és költői képei újra és újra köröket idéznek, valami körbe járó, lebegő táncra emlékeztetnek.

Az első szakasz három képe (klárisok, békafejek, báránygané) is kört idéznek, de ellentét is van közöttük.

Alapellentéte: „klárisok a nyakadban” „kenderkötél nyakamon” (lehet gazdagság- szegénység, de kifejezheti a szépség nyomasztó megbéklyózó voltát)

A szépség ellenpontjaként groteszk jelenik meg: békafej, bárányganéj (ezt azzal magyarázzák, hogy a költő érzi, hogy kapcsolatuknak nincs jövője)

(groteszk=esztétikai minőség, a rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel)

Szántó Judittal 1930-ban ismerkedett meg a költő. Hat évig éltek együtt, sok megpróbáltatás és nagy szegénység sújtotta őket.

Egy pillanatnyi fellángolás volt a következő szerelem, amely József Attilát Marton Márta művészettörténészhez fűzte. Ahhoz azonban elég volt, hogy, megszülessen az Óda, a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verse. A képek szintjén ebben is megjelenik az anya hiányának motívuma. Íme egy részlete:
„Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint a fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!”
Egy másik versszakból: „A pillanatok zörögve elvonulnak, de te némán ülsz fülemben. Csillagok gyúlnak és lehullnak, de te megálltál szememben. Ízed, miként a barlangban a csend, számban kihűlve leng s a vizes poháron kezed, rajta a finom erezet, föl-földereng.”

Óda (1933)

• Óda: vágyakozó szerelem, vége: dal – olyan magaslatig jut, hogy már nem lehet tovább fokozni; beteljesült szerelem
• Lillafüreden, az Írók Gazdasági Egyesületének kongresszusán íródott
• Ihletője - feltehetően - dr. Szöllős Henrikné Marton Márta volt
• Futó ismertség nyomán lobbant fel hirtelen a szenvedély
• A beteljesülő szerelem, harmonikus kapcsolat verse, de érezni lehet, hogy a költő tudja, hogy ez csak a képzelet síkján valósul meg
• A vers zenéje:
• A mű egésze olyan zenei alkotást idéz, amely öt tételből, illetve a hozzá kapcsolódó záró részből (Mellékdal) áll.
• Jellemzőek továbbá a visszatérő motívumok és a rendkívül gazdag ritmika.
• 6 részből áll: számokkal elkülönülnek, de a részek szervesen összetartoznak, mindig vannak átkötések, a záró motívum megtalálható a következő elején
• 1. rész:
• Állókép, pontos hely és idő meghatározása
• Minden könnyed, derűs, idillikus, a táj minden eleme a kedvesét idézi (metaforák)
• Természeti képből kiváló nőalak – látomásszerű: természet és emlékképek egymásba játszanak
• 2. rész:
• A látomástól izgatottan tör elő a szenvedélyes vallomás: ("Oh, mennyire szeretlek téged")
• Megszólal a magánytól való rettegés - vergődő sikoltás
• Különös ellentétek: földön-égbolton, távol-közel, édes-mostoha (oximoron),
• 3. rész:
• Kifejti a szerelmi vallomást
• Nyelvi egyszerűség, de tartalmilag összetett képek
• Az összetartozás fontosságát hangsúlyozza
• 4. rész:
• A szerelem naturalisztikus leírása (anatómiai pontossággal)
• 1. rész fordítottja: a kedves teste a természet jelenségeinek segítségével válik költőivé, széppé
• A test belső működését elvont költői képekkel, a természet, az emberi világ és a világmindenség képeivel rajzolja körül
• Alantas téma (a test működése) felmagasztalása ("méhednek gyümölcse" - Szűz Máriához szóló imából): himnikus emelkedettség
• 5. rész:
• Tetőpont, minden összesűrűsödik (élet és halál - újrateremtés és pusztulás)
• Megteremti a megsemmisülés és újjászületés összegzését
• (lágy bölcső - erős sír - eleven ágy)
• 6. rész:
• Mellékdal - csöndes, békés
• A szerelem mégis csak vágyként lebeg szeme előtt - elmarad a beteljesülés
• Visszalép a mindennapokba: utazik, de nem a versbeli asszonyhoz, hanem élettársához (Szántó Judit)
• Átkötések:
• 1-2. rész: te és a természet - te, én és a mindenség; patak-kép – vízesés-hasonlat; kint, látvány – bent, tudat
• 2-3. rész: szeretlek – szeretlek felkiáltás kibontása
• 3-4. rész: a test, biológiai megközelítés – részletező kifejtés
• 4-5. rész: „öntudatlan örökkévalóság” – törvény és lét, állandóság és elmúlás
• 5-6. rész: elveszettség – otthonra találás
• 1-5. rész és a 6. rész: lehetséges és valóságos
• Spirálos forma
• A versforma, a szerkezet és a gondolatiság is rokonságot mutat a költő szintézisverseivel (pl. Téli éjszaka).

Miután pszichés problémái egyre jobban elhatalmasodtak rajta, József Attila pszichoanalízisre kezdett járni, amit Gyömrői Edit vezetett. Szinte természetes volt, hogy a magánnyal állandóan küzdő költő beleszeretett a terapeutájába. A szerelem azonban viszonzatlan maradt. A költőben düh és elkeseredés támadt a nő iránt. Legjelentősebb Gyömrői Edithez írt alkotásai: a Gyermekké tettél, az …Aki szeretni gyáva vagy és a Nagyon fáj. Valamennyi 1936-ban keletkezett. Ezekben is gyakran jelenik meg az anya hiánya, mintha a szeretett nőben is őt keresné. Lássunk egy részletet, amely erre a kötődésre utal a Gyermekké tettél című versből!
„Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom. Ostoba vagyok – foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, – távozzon tőlem a félelem.”
Harag és elkeseredés tör föl az …Aki szeretni gyáva vagy című versből:
„Te rongy, aki szeretni gyáva vagy, akinek több a biztosító munka, melyet a tetves ég taszít nyakunkba, küldvén máris a külső fagyokat, –”

A pszichológusnő a beteg költő legfőbb bizalmasa, támasza, egyetlen reménysége lett, akitől teljes odaadást, szerelmet várt. Minthogy ezt nem kapta meg, kegyetlen, gyilkos indulatoktól fűtött versekben adott hangot kétségbeejtő kínlódásának, szerelmi kiszolgáltatottságának. A Nagyon fáj kötet címadó költeménye (1936) Ady átkozódásainak hőfokán számol le az imádott asszonnyal, aki nemcsak emberként, hanem szakemberként is megértette az ő szavait, mégis ellökte magától.

Kivül-belől
leselkedő halál elől
(mint lukba megriadt egérke)

amíg hevülsz,
az asszonyhoz úgy menekülsz,
hogy óvjon karja, öle, térde.

Nemcsak a lágy,
meleg öl csal, nemcsak a vágy,
de odataszít a muszáj is -

ezért ölel
minden, ami asszonyra lel,
míg el nem fehérül a száj is.

Kettős teher
s kettős kincs, hogy szeretni kell.
Ki szeret s párra nem találhat,

oly hontalan,
mint amilyen gyámoltalan
a szükségét végző vadállat.

Nincsen egyéb
menedékünk; a kés hegyét
bár anyádnak szegezd, te bátor!

És lásd, akadt
nő, ki érti e szavakat,
de mégis ellökött magától.

József Attila 1937-ben ismerkedett meg utolsó szerelmével, Kozmutza Flórával. A  pszihológusnő szépsége, intelligenciája rabul ejti a költőt. A Flóra-szerelem még egyszer megajándékozza a boldog reménykedés érzésével. E költeményben újra felcsendül a Balassi-féle életigenlés. Alány viszonozta az érzéseit, de a súlyos pszichés problémákkal küzdő költőt már nem tudta megtartani az élet számára. Álljon itt néhány sor a Flóra című versből:
„Úgy kellesz, mint a parasztnak a föld, a csendes eső és a tiszta nap. Úgy kellesz, mint a növénynek a zöld, hogy levelei kiviruljanak.”

Flóra (1937)

• Ódához hasonlóan számokkal elkülönített részekre tagolódik
• Alcímek jelzik, hogy a részek között sokkal lazább, ciklikus jellegű a kapcsolat
• Eltérő a részek ritmusa, formája is
• Mintha költői műremek készülne, ami azt akarja a kedvesnek bemutatni, mi mindent tud a költő
• 1. rész: címe a ritmusra utal (hexameterek)
• 2. rész: kétütemű hetesek, zenei elemek, népdalszerű
• 3. rész: 10-11 szótagos jambusi sorok, tárgyias hangvételű
• 4. rész: kevert ritmusú
• 5. rész: kétütemű kilences, ritmikailag a 2 részre utal vissza, tartalmilag az egész verset összegzi: a szerelmes férfi szorongását oldja fel „kétes létben a bizonyosság”

Az utolsó hónapokban József Attila a sok elutasítás, kudarc és testi-lelki megpróbáltatás következtében labilis lelkiállapotban élt. Sokszor érezte magát elhagyatottnak, depressziós volt és kiszámíthatatlan. Mindmáig homály fedi halálának pontos okát. Egy biztos: 1937 decemberében a balatonszárszói vasútállomáson történt. Most nem messze, a vízparton áll az életét kioltó vonatot megidéző József Attila-emlékmű. Versei azonban ma is hatnak.

József Attila (1905-1937)

Apja József Áron szappanfőző munkás, anyja Pőcze Borbála mosónő. Budapesten született, ekkor azonban már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre; 1912-ben tért vissza Budapestre.

A Ferencvárosban nyomorogva éltek. Édesanyja rákban halt meg. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt.

1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedik Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete. 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Kassák Lajossal. , Hatvany Lajossal. 1926-27. Párizs - Sorbonne; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek. 1927-ben hazatért. 1928-barátság Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. 1928-tól szerelem fűzte Vágó Mártához (Angliába ment – eltávolodtak).

1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek. 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból. 1935-től a Szép szó szerkesztője Ignotus Pállal. Ettől kezdve folyamatosan beteg, pszichoanalitikus kezelőjébe, Gyömrői Editbe szeret bele. Utolsó szerelme Kozmutza Flóra. Szanatóriumba került; majd nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Szárszón a vonat alá vetette magát. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki.

Művei:

•      Verseskötetek:

Szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)

•      Szabad-ötletek jegyzéke (1995) – analízis-füzet

•      Curriculum vitae  - önéletírás