Stílusirányzatok

Stílusirányzatok

Reneszánsz

-     ol. rinascimento, fr. renaissance ’újjászületés’

-     XIII.-XVI. sz.

-     Stílusirány az antik kultúra hagyományainak újjáélesztése.

-     Tudatosan gyűjtötték az ókor tárgyi és szellemi emlékeit. Felfedezték a természeti és testi szépségeket is.

-     Társadalmi háttere:

-     A polgárság megszületése Itáliában különösen a városállamokban.

-     Meggazdagodás, öntudatosodás.

-     A reneszánsz polgárság és művészek világnézete: humanizmus (emberközpontúság), sokoldalúság, földi élet örömeinek elfogadása.

-     A képzőművészet újdonságai: A perspektíva felfedezése, Emberi test élethű ábrázolása, építészetben vízszintes tagoltság, harmónia megteremtése.

-     Irodalmi jellemzői:

-     zárt kötött forma

-     arányosság (hárompillérű verskompozíció, aranymetszés)

-     antik versformák és motívumok felhasználása

-     szonett

-     antik példára felújított vígjáték és tragédia

-     polgári novella

-     A humanizmus a reneszánsz kor világnézete

-     emberközpontúság

-     földi lét fontossága

-     természet felfedezése

-     egyéniség (individuum) megjelenése

-     művészi hírnévre törekvés

-     klasszikusok tisztelete

-     nemzeti nyelv és öntudat fontossága

-     Képviselői

-     PETRARCA - Daloskönyv

-     BOCCACCIO - Dekameron

-     JANUS PANNONIUS (Csezmiczei János)

-     Búcsú Váradtól

-     Pannónia dicsérete

-     Midőn beteg volt a táborban

-     BALASSI Bálint

-     XLII zsoltár

-     Hogy Júliára talála...

-     Egy katonaének

-     Adj már csendességet

-     William SHAKESPEARE

-     Rómeó és Júlia

-     Hamlet, dán királyfi

-     ZRÍNYI Miklós - Szigeti veszedelem

Manierizmus

-     ol. maniera ’modor”

-     XVI sz. második fele.

-     A késői reneszánszból a barokkba átvezető szakasz.

-     Semmit sem mondanak el egyszerűen, keresik a meglepő ellentéteket, szeretik a szójátékokat, és szellemes körülírásokat.Mozgásellentétek színhatások alkalmazása.

Barokk

-     ol. barocco ’nyakatekert okoskodás’

-     XVII-XVIII. sz. első fele.

-     A képzelet felszabadítása a szertelenségek kedvelése a barokk.

-     A szó eredete a súlyosságból, túltelítettségből jön.

-     A stílus jellemzői:

-     túldíszítettség, pompa

-     mozgalmasság

-     Túlfeszített szóképek

-     nyers naturalizmus

-     irreális témák

-     alakokban szenvedélyes mozgás és végletes érzelmek vannak.

-     meghökkentés

-     újszerű költi képek

-     virtuóz rímtechnika

-     Kedvelt műfajai: eposz, dráma, pásztorjáték, komédia, óda, himnusz.

-     Stílus legnagyobb hazai alakjai:

-     PÁZMÁNY PÉTER

-     FALUDI FERENC

-     GYÖNGYÖSI ISTVÁN

Klasszicizmus

-     XVIII sz.-i művészi irányzat neve.

-     A szabályok a minták a zárt formák tisztelete jellemzi.

-     Elveti a barokk túlfűtöttséget, harcol a művészet népi jellege ellen.

-     Kiegyensúlyozottságot, harmóniát keres.

-     Az antik művészetekhez kötődik.

-     Franciaországból származik. Nagy századának vezető műfaja a dráma.

-     A klasszikus dráma alapelvei:

-     illendőség

-     mértéktartás

-     valószerűség

-     a tér, idő és cselekmény egysége (hármas egység elve)

-     A színházban újítottak

-     a női szerepeket nők játsszák

-     fedett helyen játszanak

-     színpad és nézőtér között függöny van

-     A klasszicizmus jellemzői

-     kiegyensúlyozottság, arány

-     ráció (’értelem, ész’)

-     tiszta formák kedvelése

-     ókori iránti érdeklődés

-     zárt, önmagában teljes művek

-     „A tökéletesség művészete”

-     Nagy alakjai

-     Corneille

-     Racine

-     Molière

-     A fösvény

-     Képzelt beteg

-     Tartuffe

-     Tudós nők

Felvilágosodás

-     Európa szerte elterjedt szellemi irányzat.

-     1600-1800-as évekre tehető.

-     Angliában a forradalom után lendül életre.

-     Társadalmi jellemzői: antifeudális rendszer, egyházellenesség.

-     Gondolati-filozofikus áramlatai:

-     racionalizmus: ész, értelem tisztelete.

-     empirizmus: a megismerés a tapasztalatból indul ki.

-     deizmus: Isten létezik megteremtette a világot majd magára hagyta.

-     az emberi szervezet és a társadalom úgy működik mint egy gépezet.

-     ateizmus: (Franciaország).

-     Jellemző műfajai: eposz, tragédia, epigramma, óda, tanmese, szatíra, episztola.

-     francia képviselői

-     Voltaire

-     Diderot

-     Montesquieu

-     Rousseau

-     német képviselői

-     J. W. Goethe

-     F. Schiller

-     F. Hölderlin

-     angol képviselői

-     Daniel Defoe

-     Jonathan Swift

-     William Blake

-     magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjai

-     Bessenyei György

-     Batsányi János

-     Kazinczy Ferenc

-     Csokonai Vitéz Mihály

-     Berzsenyi Dániel

-     irodalmi viták:

-     helyesírási viták

-     nyelvújítási harc

Romantika

-     Stílusirányzat és eszmeáramlat.

-     XVIII. sz. utolsó éveitől a XIX sz. utolsó harmadáig tartó korszak.

-     Az európai romantika főbb jellemzői:

-     szabálytalan formák fenségessége

-     érzelmek végletekbe csapnak

-     műfajok hangnemek vegyítése

-     „menekülés” a világból

-     érdeklődés az egzotikum, a mesés kelet és a történelem iránt

-     középkor érdekli

-     távolságba néző keresés jellemzi

-     vágy és nosztalgia ihleti

-     töredékszerűség

-     vonzódás a fantasztikumhoz, hőskultusz

-     „A végtelenség művészete”

-     Diszharmóniában él környezetével. Vágyai szárnyalóak, lehetőségei korlátozottak.

-     A kelet-európai (pl. magyar romantika) alapvetően eltér ettől.

-     Egy ideig párhuzamosan fejlődött a klasszicizmussal.

-     Német romantikusok:

-     E. T. A. Hoffmann - Az arany virágcserép

-     Heinrich Heine - Loreley

-     angol romantikusok

-     William Blake

-     Walter Scott

-     Byron

-     John Keats

-     P.B. Shelley

-     francia romantikusok:

-     Victor Hugo - Nyomorultak, A párizsi Notre-Dame

-     kelet-európai romantika

-     A. Sz. Puskin – Anyegin

Magyar romantikusok:

-     Kölcsey Ferenc

-     Katona József

-     Vörösmarty Mihály

-     Petőfi Sándor

-     Arany János

-     Jókai Mór

-     Madách Imre

Realizmus

-     XIX.-XX. század

-     A művészi visszatükrözés legmagasabb színvonalú módszere.

-     A romantikus írókkal ellentétben a realista írók szembefordulnak saját korukkal.

-     A valóságot minden eszményítéstől mentesíteni akarják. Minél hitelesebb ábrázolásra törekednek. Az emberi mindennapok társadalmi viszonyok összetettsége bonyolultsága a realista regényben az ábrázolás középpontjába kerül.

-     A művészek a társadalom életének lényeges összefüggéseit az erények és az egyes emberek legjellemzőbb vonásait akarják föltárni.

-     A realista író elsősorban nem a képzeletére, hanem a valóság pontos megfigyelésére támaszkodik.

-     A stílus a mindennapi beszélt nyelvhez igazodik, egyszerűségre, közérthetőségre, természetességre törekszik., tárgyilagos, higgadt, részletező előadásmód jellemzi

-     Fontosnak tekintették a körültekintő lélekrajzot, a szereplők lelkivilágának bemutatását.

-     Az egyes emberek legjellemzőbb, tipikus vonásait tárják fel

Francia realisták:

§  Stendhal Vörös és fekete

§  Balsac Goriot apó

§  Flaubert Bovaryné

Orosz realisták:

§  Gogol A köpönyeg; Az orr

§  Tolsztoj Ivan Iljics halála

§  Csehov A vadkacsa, Cseresznyéskert, A három nővér, A csinovnyik halála

§  Dosztojevszkij Bűn és bünhődés

Magyar realisták:

§  Mikszáth (romantikus és realista) Tót atyafiak, A jó palócok, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Beszterce ostroma

§  Móricz Zsigmond

Naturalizmus

-     XIX. sz. vége, XX. sz. eleje

-     A latin eredetű kifejezés jelentése: természet

-     Azt hirdette, hogy a művészeknek a természettudományok módszereivel kell alkotnia. A valóság fényképszerű ábrázolására törekszik.

-     Nem eszményít, azt írja le, ami van, bemutatja a rútat, a visszataszítót is.

-     A munkások és a parasztok világát a maga valóságában ábrázolja

-     Nyílt, sokkoló hatású, érdeklődést fokozó

-     Megjelenik benne a szociális részvét

-     A valóság aprólékos megfigyelése jellemzi

Francia képviselői:

§  Emile Zola

§  Maupassant (mopasszan)

Magyarok:

§  Móricz Zsigmond

Szecesszió

-     XIX. sz. vége, XX. sz. eleje

-     Túldíszített, feltűnően dekoratív stílus

-     Jellemzőek a szövegekben is a növényi díszítőelemek, kedvelt színe az arany

-     Az irodaloman ez a stílus jeleníti meg az erotikus motívumokat.

-     Hangulatot ragad meg, kedveli az illúziókat, a megfoghatatlan, tünékeny dolgokat.

Impresszionizmus

-     XIX. sz. vége, XX. sz. eleje

-     Pillanatnyi benyomásokat rögzítő művészet

-     Sok szóképet, szinesztéziát, jelzős szerkezetet alkalmaz

-     Kedveli a halmozást, a nominális stílust (amikor alig van ige, főleg névszókkal fejezi ki a mondanivalót)

-     Erős zeneiség jellemzi

Magyar költők, akikre hatott:

§  Babits

§  Tóth Árpád

§  Juhász Gyula

Szimbolizmus

-     XIX. sz. vége, XX. sz. eleje

-     Sejtető képekben, szimbólumokban, szimbólumrendszerekben fogalmaz

-     A szimbolisták szeretnek játszani a szavak szokatlan jelentéseivel, kapcsolataival (szómágia)

Francia szimbolisták:

§  Charles Baudelaire (sarl bódler) Az albatrosz

§   Paul Verlaine (verlen) Ősz chanson

§  Arthur Rimbad (rimbó) A részeg hajó

Magyarok:

§  Ady Endre

§  Juhász Gyula

Izmusok

-     A huszadik században szinte alig született olyan számottevő költői, prózai vagy drámai alkotás, amely ne viselné magán a szimbolizmus és a modernizmus bélyegét.

-     Az első világháború alatt és a második világháború előtt jelent meg az avantgardizmus.

-     Ez magában foglalta többek között a futurizmust, expresszionizmust, szürrealizmust, realizmust, naturalizmust, szecessziót, kubizmust.

-     A huszadik századi művészek elvetik a 19. század irányzatait és valami újat keresnek. Ambivalens látásmód jellemzi őket.

-     A futurizmus az első világháború idején terjedt el a művészeti életben. Elvetette magától a múlt egész örökségét. A művészetben a jövőre való felkészülés címén az ember teljes átnevelését hirdette. Olaszországból indult ki. Az első futurista kiáltványt Marinetti szerkesztette 1909-ben. Nagy érdeklődést keltett mozgalma, mert nemcsak a jövő művészetének megszületését hirdette, hanem az egész élet újjáalakítását ígérte. A futuristák a technikai civilizáció művészei voltak. Szerintük az élet lényege a dinamika.  A művész feladata ennek a dinamizmusnak a kifejezése. Legfőbb eszményük a gép. Olaszországon kívül egyedül Oroszországban bontakozott ki még a futurista mozgalom.

-     Az expresszionizmus a 20. század elején fellépő modern, realizmusellenes művészeti irányzat. Főként az I. Világháború. alatt és után terjedt el, lemond a valóság reális ábrázolásáról. Az expresszionizmus 1905-1920 között bontakozott ki Németországban. Az első csoport Drezdában alakult és neve Die Brücke (’A Híd’) volt. A művészek a széthulló világban magára maradó emberért emelték fel szavukat. Úgy látták, hogy csak a világ, a társadalom rossz, az ember jó. Az expresszionizmus két válfaját különböztethetjük meg: a mindig tragikus egyedre, s a folyton harcban álló társadalmi emberre koncentrálót. Az expresszionizmus a belső érzések kifejezésére törekszik. A festők a természetes formák eltorzításával lélekállapotokat ábrázolnak, a tárgyi színeket kifejezési színekkel helyettesítik. A zenei expresszionizmus a nagy dinamikai ellentétek és a hangszínek gyors változtatásával fejezi ki a belső tartalmat. Az expresszionista versekben nagy szerepet kapnak az indulatszók.

-     A szürrealizmus 1924-ben, Párizsban alakult, mint tiltakozás a nyugati társadalom racionalizmusa és materializmusa ellen. A szürrealista művész rögzíteni akarja a tudat alatti mélységben kavargó ösztönélet mozzanatait. Vezető egyéniségei Breton, Aragon és Éluard voltak. Ez az irányzat is az embert akarta felszabadítani a társadalmi korlátozások alól, de kereste azokat a lehetőségeket is, melynek segítségével az ember újra megtalálhatja a szabadságot. Úgy vélték, hogy az ember igazi énjét a tudatalatti világában találhatják meg. A szürrealizmus különösen kedvelte a fekete humort, az iszonyatos és a nevetséges különös szorongást előidéző groteszk együttesét. Sajátos alkotómódszerük az önműködő írás volt. Ennek a lényege, hogy a művész a tudatalattiból felmerülő gondolatokat minden értelmi ellenőrzés nélkül lejegyzi.

-     A kubizmus az impresszionizmus visszahatásaként keletkezett modern művészeti irányzat. Leegyszerűsített tömör formákkal ábrázolták a tárgyakat.

-     A dadaizmus Svájcban született. Vezetőjük a román származású Tristan TZARA. Céljuk a társadalom minden hagyományos értékének lerombolása volt. Kifejezési eszközük a meghökkentés, a botrány. Verseiket véletlenszerűen kiválasztott, gyakran értelmetlen szavakból rakják össze. Pár évig virágzó, mégis az egyik legfontosabb avantgárd irányzat.

Posztmodern

-     A latin kifejezés jelentése: a mai utáni

-     Az 1970-es évek óta használatos kifejezés. Általános alapja a korváltás. Hirdetői felismerték, hogy a társadalmat nem váltja meg a rohamos technikai fejlődés és a hagyományok elvetése.

-     Nem utasítják el türelmetlenül a korábbi irányzatokat, hanem beépítik saját művészi gyakorlatukba

-     Mindent viszonylagosnak tartanak

Magyar képviselői: Nádas Péter, Esterházy Péter, Tandori Dezső