9. évfolyam művek összefoglaló táblázat

A mű szerzője és címe	Időpont	korstílus	Műfaj	Jellemzők
A VILÁG TEREMTÉSE	Kr. e. 12. sz. k.	ÓKOR	TEREMTÉSTÖRTÉNET -EPIKAI MŰFAJ-	BIBLIA, ÓSZÖVETSÉG, TÓRA- Törvény (Mózes 1. könyve: Genezis) egyistenhit
DÁVID KIRÁLY ?: 23. ZSOLTÁR	Kr. e. 10. sz. k.	ÓKOR	ZSOLTÁR - LÍRAI MŰFAJ-	BIBLIA, ÓSZÖVETSÉG, Zsoltárok könyve, egyistenhit
Máté?: A HEGYI BESZÉD	Kr.e. 42?	ÓKOR	BESZÉD, epika	Biblia, Újszövetség, Máté evangéliuma. JÉZUS BOLDOGMONDÁSAI, Erények megnevezése, jutalom-a megváltás-
HOMÉROSZ: ILIÁSZ	Kr. e. 8. sz.	ÓKOR -görög	EPOSZ, EPIKA	politeizmus- többistenhit, időmértékes verselés- hexameter- eposzi kellékek
SZAPPHO: ÉDESANYÁM, NEM PERDÜL…	Kr. e. 6. sz. k.	ÓKOR -gr	HELYZETDAL, LÍRA	ÚJSZERŰ TÉMA: SZERELMI VÁGYÓDÁS, Sz. másik műfaja: himnusz(pl. Aphroditéhoz)
ANAKREÓN: GYŰLÖLÖM AZT…	Kr. e. 6-5. sz.	ÓKOR -gr	EPIGRAMMA, LÍRA	2 DISZTICHON (hexameter+pentameter)
SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ	Kr. e. 5. sz.	ÓKOR -gr.	TRAGÉDIA, DRÁMA	HÁRMAS EGYSÉG, DRÁMAI KELLÉKEK, JELLEMEK, DRÁMAI SORSOK
VERGÉLIUS: 9. ECLOGA	Kr. e. 42-38.	ÓKOR-  római	ecloga, líra	bukolikus költemény, jelképesség, párbeszédes forma, 3 pásztor-költő sorsa, békevárás
SZENT FERENC: NAPHIMNUSZ	i.sz. 12 sz. k.	középkor -itáliai	himnusz, líra	vallásos, ferences himnuszköltészet, Isten magasztalása. Természet és ember összetartozása
JACOPONE DA TODI: STABAT MATER	i.sz. 13. sz. k.	középkor -itáliai	SIRATÓÉNEK, SIRALOM (PLANCTUS)	FIA KERESZTJÉNÉL ÁLLÓ MÁRIA SZENVEDÉSE. RÍMELÉS (aabccb), ütemes (hangsúlyos) verselés
DANTE ALIGHIERI: ISTENI SZÍNJÁTÉK	1307-1320	középkor -itáliai	emberiségköltemény epikai, lírai de drámai vonásokkal is- műfaji szintézis	VÍZIÓ EGY túlvilági UTAZÁSRÓL, hangnemkeveredés, számmisztika, tercina, allegóriák
FRANCOIS VILLON: JÓ TANÍTÁS BALLADÁJA a rossz életűeknek	1461	középkor -francia	provanszál eredetű BALLADA	A Nagy Testamentum tanító jellegű, ironikus hangvételű költeménye, közös sors-halál, érték: bor, szerelem; jambikus lejtés, rím, refrén
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS	1200 k.	középkor -magyar	BESZÉD, epika	Pray-kódex; kolostori kultúra, imádkozásra való felhívás, búcsúzás a halottól, latin temetési beszéd szabad átdolgozása, retorikai elemek
ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM	1300 k.	középkor -magyar	SIRATÓÉNEK, SIRALOM (PLANCTUS), líra	latin siralom szabad átköltése, anyai szeretet; rímek, alliteráció
MARGIT-LEGENDA	1310 K. FORDÍTOTTÁK MAGYARRA	középkor -magyar	LEGENDA; EPIKA	RÁSKAI LEA ÍRTA LE 1510 K.;kolostori életmód, Margit csodatételei, apácatársak vallomásai
Francesco PETRARCA: PÓ, GYORSFUTÁSÚ…	1350 k.	reneszánsz -itáliai	szonett, líra	2X4 és 2X3 soros vsz-ok, rím, ellentét, allegória-vágy szárnyán repül Laurához.;halandó tst-halhatatlan lélek
Boccaccio: Decameron	1348-1358	reneszánsz -itáliai	novellagyűjtemény, epika	10 nap története, keretes szerkezet
W. SHAKESPEARE: Rómeó és Júlia	1595 k.	reneszánsz -angol	tragédia, dráma	reneszánsz alapeszme, végzetszerűség, véletlenek
Janus Pannónius: Búcsú Váradtól	1458 k.	reneszánsz -magyar	elégia, búcsúvers, líra	időmértékes, humanista értékrend, ellentétek, búcsúzás összetett érzése, 1. magyar tájvers
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála…	1588-89	reneszánsz -magyar	köszöntés, líra	(4/4)hangsúlyos verselés, bokorrímek, himnikus emelkedettség; szenvedély és elutasítás, életképi keret közt a köszöntés, metaforák, felsorolások
ZRÍNYI MIKLÓS: Szigeti veszedelem	1645-48	barokk -magyar	eposz, epika	Szigetvár 1566-os ostroma, cél: példateremtés; históriás énekek verselését követi: 4 12 szótagos, 4ütemű, bokorrímű vsz-ok
MIKES KELEMEN: Törökországi levelek	1794	barokk/rokokó -magyar	irodalmi levelekből összeállított leveleskönyv; epika	P.E. grófnőnek címezve; fiktív (el nem küldött) levelek- emlékirat a rodostói magyar emigránsok, Rákóczi életéről, haláláról. Természetes nyelv; honvágy

Írj vázlatot!!!

A vázlat

 

Előzetes vázlatot már az anyaggyűjtés szakaszában készíthetünk, ahol az összegyűjtött anyagot témák szerint csoportosítjuk, vagy éppen használhatóságuk alapján rangsoroljuk. Ezáltal kirajzolódik, hogy a dolgozatban mely részekhez találtunk már elegendő, és melyekhez kevés anyagot.

Az írás megkezdése előtt viszont mindenképpen érdemes átgondolni a szöveg végleges felépítését. Ennek legegyszerűbb módja egy részletes, sok alpontból álló vázlat készítése. A vázlatban röviden szerepelhet a dolgozat egyes részeinek tartalma, és az, hogy bizonyos részeknél melyik szakirodalomra kívánunk utalni, vagy honnan szeretnénk szó szerint idézni. Minél részletezőbb a vázlat, annál gyorsabb lesz maga az írás. A vázlat megakadályozza azt is, hogy elkalandozzunk a tárgytól.

A vázlatírás öt szakaszát különböztethetjük meg:

1. ötletgyűjtés: próbálunk felidézni minden, a témával kapcsolatos gondolatot, információt, adatot, majd kulcsszavakkal lejegyezzük őket (kezdetben érdemes minden felvetődő gondolatot felírni);

2. a téma szűkítése: meg kell vizsgálni, hogy az összeírt gondolatok, információk mennyire kapcsolódnak a dolgozat témájához, majd kiválasztani közülük a lényegeseket, illetve elhagyni a felesleges gondolatokat;

3. a vázlatpontok valamivel részletesebb kidolgozása;

4. a vázlatpontok sorrendjének megállapítása, ami alapvetően kétféle lehet:

kronologikus, ezen belül: a., történeti időrend (pl. korszakok, művek); b., egymásutániság a szövegben (pl. felvonások, versszakok, fejezetek);

tematikus, ezen belül: a., jelentőség; b., gyakoriság; c., specifikusság (pl. ritkán fordul elő, vagy éppen ez jellemző a szövegre); d., ezek kombinációja;

5. mérlegelés: mit sugall a vázlat, mi lesz a dolgozat alapvető tézise? (ehhez meg kell vizsgálni a vázlatpontok közös jellemzőit, különbségüket, ellentmondásaikat, és a kivételeket).

Egy jó vázlat stratégia is egyben: olyan érvekre és összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amelyek – az összeállítása nélkül – nem merültek volna fel. 
(Forrás: http://www.tulsopart.eoldal.hu/cikkek/irodalom/a-vazlat.html)
Gondolattérkép ppt

9. tétel: Móricz Zsigmond újszerű parasztábrázolása novellái tükrében

Móricz Zsigmond (1879 – 1942) a nyugat első nemzedékének kiemelkedő prózaírója.

A Szatmár megyei Tiszacsécsén született, egy 300 lelket számláló kis falu talán legkisebb házában. Szegénységben életek, a kilenc gyermek nevelése hatalmas anyagi terhet rótt a családra. Az apa vállalkozásai sorra balul ütöttek ki, ezért a család teljesen tönkrement. Az ekkor hat éves Móriczcal és testvéreivel együtt Prügyre költöztek. 1890-ben Móricz a nagyhírű debreceni református kollégiumban kezdte meg gimnáziumi tanulmányait. Itt eminens tanuló volt. A gimnázium negyedik osztályát Sárospatakon kezdte (szülei oda költöztek). Nagy hatással volt rá a költészet (Edmondo de Amicis, Csokonai), tanulmányait elhanyagolta. Ezért anyai nagybátyja magával vitte saját iskolájába (Kisújszállás), és itt fejezte be jó minősítéssel. Ezután csupa nyugtalanság, hánykódás az élete. Joghallgató, óraadó tanár, bekerül Az Újság szerkesztőségébe a gyermekrovathoz. Népdalt és népmesét is gyűjt a Kisfaludy Társaság megbízásából. Egyetemi tanulmányait nem fejezi be. Házassága börtön volt számára, de egyben ihlető, fegyelmező erő is: az állandó belső feszültség sarkallta az írásra. Felesége képtelen volt a megalkuvásra, örökké féltékeny volt, emiatt kétszer követett el öngyilkosságot, másodjára sikerült is neki. Az első sikert hozó novellája a Hét krajcár, ami a Nyugatban jelent meg (1908).

Írói pályáját a Nyugatban kezdte. Előbb naturalista, majd a kritikai realista irányzat kiemelkedő képviselője volt. Elbeszéléseiben és regényeiben, majd drámaírói munkásságában a magyar élet minél teljesebb bemutatására törekedett. Jellegzetes műfajai a novella és a hosszabb elbeszélés, a regény, a társadalmi dráma, a vígjáték (Sári bíró). A tanulmány és az esszé műfaja is megjelent életművében. Jelenetős irodalomszervező és szerkesztői tevékenysége is, rövid ideig Babitscsal együtt a Nyugat szerkesztője, majd Kelet Népe néven folyóiratot alapított, ezzel vált a népi írók csoportjának szervezőjévé és vezéralakjává.

Parasztábrázolása a novellák tükrében:

Móricz korai elbeszélései (’10-es évek) azért keltettek nagy feltűnést, mert a magyar falu életének újszerű, valósághű ábrázolását adják. Szakított a parasztság idillikus, romantikus ábrázolásával, feltárta a falun belül megfigyelhető ellentéteket, a falusi szegénység és a gazdag parasztok szembenállását, s bemutatta a földesúr és a vele szembenálló, földért harcoló parasztság világát is korai elbeszéléseiben. Zola naturalista szemléletmódjának és stílusának a hatását fedezhetjük fel. A naturalista író az ember ösztönéletének majd a nyomornak részletező bemutatását adja. Stílusára jellemző az élő beszéd fordulatainak alkalmazása, Móricz írásában a tájszavak és a tájnyelvi ejtést utánzó helyesírás a naturalista stílus legjellemzőbb jegyei. Elbeszéléseire a drámaiság jellemző. Kevés az elbeszélő és leíró elem. Az elbeszélések főleg párbeszédekre épülnek. A drámaiság másik forrása a kiélezett konfliktushelyzet, ami minden elbeszélésének meghatározó eleme.

Az 1908-ban a Nyugatban megjelent Hét krajcár című novellájával szinte berobbant az irodalmi élet első vonalába. (A hagyomány szerint második kisfia koporsójánál írta meg a történetet.) A Hét krajcár még kötődik bizonyos fokig Mikszáth elbeszélő stílusához. A szegény asszonynak és kisfiának története, a falu reménytelen szegénységét mutatja be, s a szegény ember hősies helytállását. Megjelenik a szegények közötti szolidalítás is, pl. a koldus és a szegény asszony ábrázolása. A szöveg végül is tragédiával végződik, mert mire meglesz a hét krajcár, addigra besötétedik, és olajra nincs pénzük.

• Elbeszélésmód: emlékszerű képek à elbeszélő: gyermek, E/1 (nem valódi emlék!)
• Gyermek:
• Nem látja úgy az összefüggéseket, mint egy felnőtt à nem érzékeli az élet tragikumát
• Jelenben él à nincs idő és szenvedéstudata
• Világképe: egységes, bonthatatlan – mindent élőnek tekint; élete: a játék à feloldja a belső feszültségeket, belső terheket
• E/1: hiteles, személyes, érzelmileg telítettebb à belső ábrázolás
• à kettős tükrözés (felnőtt reflektálása)
• szélsőséges alaphelyzet: nincstelenség à az anya a tragikumot átfordítja játékba a gyermek számára à idilli, örömteli helyzetet teremt à anyai szeretet, lelki erő, nagyság megnyilvánulása
• meglepő fordulat: koldus megjelenése à emberi részvét, sorsközösség: ő ad pénzt az asszonynak (emberi nagyság!)
• végső fordulat: vér – leplezhetetlen, feloldhatatlan tragikum, amit már nem lehet a játék világába áttenni
• à bár művei sokszor naturalisztikusak, mégis próbálta megjeleníteni a lelki, és az emberi nagyságot, minden nyomor, tragédia mellett. Olyan páratlan légkört teremtett, amelyben egyaránt érezzük az idillt és a tragikumot.  Drámai erejű elbeszélései, új hangvétele egy csapásra híressé teszik. Barátja, Ady is fejet hajt nagysága, alkotásának súlya előtt:

„Az ő ereje a magyar földrengető erő, amely után rémület, de életújulás, építés és szépség következik… Aki olyan lávát önt, mely humusszá válik”

Az 1909-ben megjelent Tragédia című novella címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent. A klasszikus tragédiában a köznapi mértéket meghaladó hős küzd a köznapi mértéket meghaladó értékekért, mely értékek a tragédiában általános emberi értékként mutatkoznak.

Ebben az elbeszélésben a szegény ember és a gazdag paraszt kibékíthetetlen ellentétét jeleníti meg. A napszámos, aki egész életében éhezett, gyűlölettel tekint a gazdára, aki éhbérért dolgoztatja, hallatlan bosszú munkál benne, de mivel csak egyetlen dolog érdekli – az evés –, a bosszút is csak egyféleképpen tudja elképzelni, ki akarja enni a vagyonából Sarudyt, a gazdag parasztot. A gazda lánya lakodalmára meghívja a napszámosokat, Kiss János egy napon és egy éjszakán át készül a bosszúra, elérkezik a lakodalom napja, és Kiss János már a második fogás után rögtön jóllakott. Kétségbeesett gyűlölettel tömi magába az ételt, küzdelme az étellel halállal végződik. Úgy halt meg, ahogy élt, senki nem veszi észre. Groteszk befejezés ez, Kiss János egyszerre nevetséges és tragikus alak, harcot vív, a szegény ember harcát a gazdag ellen, de a harcnak egy kicsinyes és nevetséges módját tudja csak választani, az evést. Életét egyetlen ösztön irányította, az éhség, nincsenek érzései, gondolatai, egész élete csak az éhezés körül forog. Kiss János alakjában a nyomor jellemtorzító hatását ábrázolta Móricz. A novellát a drámai szerkesztésmód jellemzi, az eseményeket másfél napba sűrítette az író, a főszereplő életének sorsdöntő fordulatát mutatja be, de tömör utalások segítségével megismerteti az olvasóval előéletét, családi körülményeit is. A naturalista stílus módszerét alkalmazza az író, tájszavakat használ, tájnyelvi kiejtést utánzó helyesírást alkalmaz.

 Kiss Jánosnak még a vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét, bukása és halála éppoly kisszerű és észrevétlen, mint élete. Az éhség, melyet nem csupán biológiai–élettani szempontból értelmezhetünk, hanem jelképesen is, a korai Móricz-novellák egyik jellegzetes motívuma (Egyszer jóllakni).
Az 1916-os Szegényemberek című novellában a paraszti nyomor ábrázolása a háború embertelenségének bemutatásával párosul. 1916 karácsonyán jelent meg. A cím utal a szociális szegénységre, mélyebb értelme: a háborúnak kiszolgáltatott emberekről szól, és arról, hogy mivé teszi a háború az embereket: nem csak fizikailag, hanem lelkileg is tönkreteszi őket. A mű főszereplője egy névtelen katona (azzal, hogy nem ad neki nevet, általánosít!) 26 hónapos frontszolgálat után 28 napos szabadságra jön haza. Megpróbálja a lehetetlent, ennyi idő alatt előteremteni családjának a tél átvészeléséhez szükséges pénzt. Ám hamar felismeri, hogy erre képtelen.

I. rész: Bemutatja a katonát és a család helyzetét. Kiderül a katona és egy másik napszámos beszélgetéséből, hogy a háború során civileket is megölt: egy lányt. Ennek a körülményeit is részletesen leírja Móricz. Az is kiderül, hogy ezután az egész családot kiirtották. Ez egy előrevetített motívum, ami utal a gyilkosságra. A katona előre eltervezte a rablást, úgy akar alibit szerezni, hogy egy órával többet mond a társának, ezzel Móricz kiemeli, hogy egy primitív, egyszerű gondolkodású ember. Kettős késztetés hajtja a pénzszerzésre:

1. Szociális: család helyzete, és hogy csak néhány nap áll rendelkezésére
2. Ösztön: háború. Úgy készül a rablásra, mint egy támadásra.

A háborús élményeket is naturalisztikus részletességgel írja le. Megfogalmazza a háborús törvényt: „Nincs most se törvény, se igazság!”.  Az erkölcsi értékek a visszájukra fordulnak. A házhoz közeledve megtorpan, mert hiányzik a „kommandó” (parancs). Az utolsó erőfeszítést újra a háborúból veszi: úgy tör be a házba, mint támadáskor a háborúban.

Tetőpont: gyilkosság. Úgy hajtja végre a gyilkosságot, mintha háborúban lenne. Megöli Vargáék kislányát és a gyerekekre vigyázó nagyobb szomszéd lányt, akik otthon maradtak, míg a szülők elmentek a vásárra. Mind a két gyilkosságot részletesen leírja, de utal arra, hogy jólelkű ember (a véres cumit beteszi a csecsemő szájába). Míg a háborúban büszkeséget érzett, most nem. Skizofrén állapotban van.

II. rész: Hazatér, elmennek a feleségével a vásárba. Felesége rájön, hogy megváltozott az ura, ez már nem azaz ember, aki elment a háborúba. A fia előtt ugyanolyan primitíven akar hazudni, mint az alibinél. A kisfiú látja, hogy az apa keze véres, mire azt mondja, hogy hiszen a gyerek vágta meg magát, ez a kisfiú vére. Amikor beköti a gyerek kezét, arra utal, hogy a valóságérzetét már teljesen elvesztette. A bűntől úgy próbál szabadulni, hogy bevallja feleségének, ezután megmosdik (lemossa a bűnt). Ezután indulnak el a vásárba. Eddig csak emlékezett, de most már el is játssza a háborús eseményeket. Felesége rájött, hogy elvesztette a józan eszét, ezért úgy bánt vele, mint egy gyerekkel. Katona: „Nem a muszka van a másik parton, a másik parton vannak a gazdagok!”

A vásárban a gyerekeknek vesznek ajándékot, és egy ásót, hogy a feleség tudjon boldogulni.

III. rész: Hazatérés. Itt már egyértelmű, hogy tudathasadásos az állapota, mert az jut eszébe, hogy az ő gyerekeit nem fenyegeti veszély, mert ő nincs ott. Amikor belép a kapun, és meglátja a csendőröket, megnyugszik. Amikor a fia akaratlanul feladja a csendőrök előtt (elmondja, hogy az apja bekötötte a kezét, pedig nem is az ő keze volt véres, hanem az apjáé, akkor is szeretettel nézi a gyereket, és ezután bevallja a gyilkosságot. A végén Móricz összefoglalóan leírja, hogy a háború tette gyilkossá. Móricz felmenti, mert nem gyilkosként, hanem apaként lép ki a kapun.

A Vargáéknál elkövetett kettős gyilkosság nem csupán és nem elsősorban a szociális nyomor következménye, hanem a háború tudatromboló hatásáé. A novella hőse nem tud eligazodni a szabad és a tilos, erkölcsös és erkölcstelen összekeveredett értékrendjében.

A Barbárok (1931.) Móricz egyik legkiérleltebb művészi teljesítménye. Kései elbeszélései közé tartozik, ezt szokták filmnovellaként is emlegetni, mivel Móriczra a ’30-as években nagy hatással volt a filmművészet. Filmszerű megoldásokban jelenít meg egy pusztai történetet. Balladás hangon, népmesei motívumokat is felhasználva, tragédiát idéző szerkesztéssel mesél el egy epizódot a rideg pásztorok életéből. Sajátos, öntörvényű világban élnek, távol minden civilizációtól. Az elbeszélés dialógusokra épül, rövid leíró és elbeszélő részeket alkalmaz az író.

A novella három része a drámai események három "felvonása". Az első és az utolsó rész legfeljebb pár órát, a középső több mint egy évet ölel fel. Az első fejezet tele van feszültséggel.

 Az első rész, az első szerkezeti egység Bodri juhász meg a kisfia megölése, kegyetlenül meggyilkolták a vendégségbe érkező juhászok, és elhajtják 300 birkáját. A két vadember a rézzel kivert szíj megvásárlása ürügyén köt bele Bodri juhászba, aki nem akar megválni tőle, mivel magának és a fiának készítette. A hirtelen beállott sötétségben pillanatok alatt zajlik le a kettős gyilkosság.

A második rész központi alakja az asszony, a meggyilkolt juhász felesége, aki ételt és tiszta ruhát hoz. Nem találja a férjét, elindul a pusztába megkeresni férjét és fiát Ez a rész bizonyítja, hogy a kultúra alatti létben szépségek is vannak: az a fekete asszony, aki tíz nap múlva fehér vászonruhában keresi emberét, a hűség megtestesítője. A veres juhász félrevezető hazudozásai nyomán elindul "napszállat felé", hogy megkeresse férjét és fiát. Télire hazamegy falujába, de tavasszal újra kimegy a nagy vadkörtefához, s nem tud elszakadni attól a helytől, ahol az ura legeltette nyáját. Augusztusban a puli fia talált rá a sírra, s az asszony tíz körmével kaparja ki szerettei holttestét. Férjének nyakán volt a rézveretes szíj. Ezzel, és a gyilkosság hírével megy el Szegedre.
A harmadik rész az asszony fáradhatatlan kutatásának eredményéről szól, hogy megleli az ura és fia holttestét, és feljelentést tesz. A veres juhászra lassan rengeteg lopás és gyilkosság igazolódott, de a Bodri juhász meggyilkolását nem vállalja. Makacsul tagad, mert érzi, hogy ez volt élete legnagyobb bűne. A vizsgálóbíró ugyanolyan nyelven beszél, ugyanolyan kifejezéseket használ, mint a veres juhász. Nagyon jól ismeri a pusztai emberek lelkivilágát, babonás hiedelmeit. S ezt kihasználva akasztja a rézveretes szíjat a kilincsre, s végül ez töri meg a rablógyilkost: mindent beismer, mert primitív ember lévén, félt az áldozat szellemének visszatérésétől.

A mű két központi helyén a címben, illetve a novella utolsó mondatában hangzik el a kulcsszó, barbárok. A bíró lassan, eltűnődve mondja a távozó ember után: "Barbárok". A természetes igazságérzet ítéletét mondja ki a bíró: nem az indulat szülte, inkább a szomorúság. A gyilkosok olyanok, mint a vademberek, de nem minden pusztai ember ilyen, hiszen pl. a meggyilkolt Bodri juhász vagy a felesége magatartásában sok az értékes tulajdonság. Őket rokonszenvesnek találjuk, részvéttel figyeljük. A gyilkosokat embertelenségükért elítéljük. A pusztai ember babonás hite is megfigyelhető a zárójelenetben, a makacsul tagadó gyilkos mintha a halottak bosszúját látná a szíjban, megtörik és ráébred rettenetes bűnére.

A rézveretes szíjnak jelképes szerepe van. Az első részben az aljas gyilkosság ürügye, és Bodri juhász lelki gazdagságának, művész hajlamának bizonyítéka. Az első rész végén a szíjat Bodri nyakára tekerve húzzák a gödörbe a holttestet a gyilkosok. A második egységben a durva lelkületű veres juhász lelkifurdalásának jele: maga tereli a szót a szíjra, amelytől semmiképpen sem akart áldozata megválni. Egyben a bűntény bizonyítéka is ez lesz, s a vallatás során az igazság diadalát jelképezi.