SZÖVEGÉRTÉS, GYAKORI KÉRDÉSEK
- Határozza meg a szöveg műfaját!
§
Tudományos-ismeretterjesztő cikk
§
Cikk-ismeretterjesztő tartalommal
§
Értekezés
§
Tudományos tanulmány
§
Esszé
§
Interjú
§
Szónoklat
§
Novella – szépirodalmi műfaj
§
Regényrészlet
§
Beszámoló
§
Kommentár
§
Útirajz
§
Érvelő cikk stb. (még számos lehetőség
van, de ezek a leggyakoribbak)
- Magyarázza meg az alábbi fogalmak jelentését!
Itt azt várják el, hogy az idegen szó ill. kifejezés
mellé vagy a magyar szinonimáját írd (rokonértelmű megfelelőjét), vagy egy
rövid mondatban megmagyarázod a jelentését!
Ne kövesd el
azt a hibát, hogy idézed a szövegből azt a mondatot, amiben benne van a szó!!!
Pl. terápia:
Helyes megoldás: gyógyszeres kezelés, gyógymód
Helytelen:
„csakratisztításhoz használható terápiás kezelésekhez”.
- Keressen szinonimákat az alábbi szavakra!
Szinonima: rokonértelmű szó
- Melyik stílusrétegbe sorolható az alábbi szöveg? Válaszát indokolja!
Stílusréteg: egy-egy csoport kifejezésmódja, nyelvi eszköztára.
Írott nyelvi stílusok:
§
tudományos és szakmai stílus (jellemzői:
egyszerűségre, közérthetőségre törekvés, a szöveg logikus és áttekinthető
felépítése, szakkifejezések, szakszavak használata (terminus technicus),
érzelmi megnyilvánulások hiánya)
§
publicisztikai stílus (az újságírás
stílusa) (jellemzői: sokszínű nyelvhasználat, egyszerűségre és közérthetőségre
törekvés, követhető, áttekinthető szerkezet, tények hatásos csoportosítása,
alkalmanként érzelmi hatású kifejezések használata, képes kifejezések, az
alacsonyabb színvonalú cikkekben viszont gyakoriak a divatszavak és az
elcsépelt frázisok is.)
§
hivatalos stílus (állami szervek,
hatóságok, intézmények vagy magánszemélyek egymással való érintkezésében
használatos) (jellemzői: nem közvetít érzelmet, hangulatot, beépíti a
jogtudomány szaknyelvét, sokféle kötöttség jellemzi (pl. hivatalos levél formai
követelményei), egyértelműségre és pontosságra törekvés, logikus felépítés)
§
szépirodalmi stílus minden irodalmi
igénnyel megírt mű stílusa. Függ a korszaktól, az író egyéniségétől, stb.
(jellemzői: egyéni szóhasználat, képszerűség, átvitt értelmű beszédmód)
Beszélt nyelvi stílusok:
§
társalgási stílus (a mindennapi kötetlen
társas érintkezésben használatos) (jellemzői: nagy lehetőséget biztosít a
beszélő személyiségének kifejezésére, a kötetlenebb, szabálytalanabb szerkesztés,
különböző nyelvi rétegek szavainak, kifejezéseinek használata, közhelyek
alkalmazása jellemzi)
§
szónoki stílus (jellemzői megegyeznek a
tudományos-szakmai stíluséval)
- Milyen kommunikációs funkciót valósít meg a szöveg? Válaszát indokolja!
- (A fenti kérdés másképp):Fogalmazza meg, mi lehet a szöveg célja!
Kommunikációs
funkció: hogy mit akarunk elérni, mi a célja a kommunikációnknak, ennek
megfelelően 6 funkciót különböztetünk meg:
§ Tájékoztató:
vélemény- és gondolatközlés egy adott dologról, a valóságról
§ Érzelemkifejező:
amikor belső érzéseinket, vágyainkat fogalmazzuk meg.
§ Felhívó:
a hallgató befolyásolására való törekvés.
§ Kapcsolatfenntartó:
célja, hogy megkönnyítse a befogadást, tisztázza a partnerek egymás közti
viszonyát (pl. köszönés, elköszönés, stb.)
§ Értelmező
v. metanyelvi: sokszor magára a nyelvre teszünk föl kérdést, ill.
azt magyarázzuk.
§
Esztétikai v. poétikai: az üzenet
nyelve stilisztikai értékű, művészi megformáltságú.
- Az idézett mondatokon belül milyen logikai-tartalmi viszonyra utal az aláhúzott kötőszó?
A kötőszó mondatrészek vagy mondatok
összekapcsolására, a köztük levő nyelvtani vagy logikai viszonyok kifejezésére
szolgál
És, is, meg,
is…is, sem…sem: kapcsolatos
De, ellenben,
azonban, viszont, ámde, csakhogy, mindazonáltal: ellentétes
Vagy,
vagy…vagy, akár, akár…akár: választó
Hát, ezért,
így, ennélfogva: következtető
Hiszen,
ugyanis, tudniillik, különben, egyébként: magyarázó
Ha:
feltételes
Mint, mintha:
hasonlító
Bár, ámbár,
noha, jóllehet: megengedő
Hogy: következményes
- Indokolja, miért különül el a nyitó és a záró bekezdés. Indoklásában elemezze, mi e két bekezdés stilisztikai és szerkezeti szerepe a szöveg egészében.
A szövegek szerkezetét hagyományosan osztjuk 3 részre.
A bevezetés kitűzi a célt, előrevetíti, hogy a későbbiekben
miről lesz szó.
A tárgyalás elbeszél vagy bizonyít, itt kerül sor a téma
részletesebb kifejtésére.
A befejezés összegzi az eredményeket és lezárja a mondanivalót.
Az írásműben a bevezetés és a befejezés viszonylag
rövid terjedelmű, a tárgyalás azonban részletező, több fejezetre, bekezdésre
osztható.
- Mi a szerepe a címnek a szövegkohézió szempontjából?
A címek rámutatnak a szöveg egészére,
figyelemfelkeltőek, előrevetítik a témát. A címeket többféleképpen
csoportosíthatjuk:
§
Idézetcím
§
Műfajcím
§
Szimbólumcím
§
Metaforikus cím
§
Tulajdonnév
§
Reklámszerű cím
§
Cimkefunkciójú cím
- Vizsgálja meg az objektivitás és szubjektivitás arányát a szövegben!
objektivitá:
tényszerűség
szubjektivitás:
egyéni vélemény hangoztatása
- Emelje ki a bekezdések tételmondatait!
Tételmondat:
a bekezdés legfontosabb mondata. Lehet a bekezdés elején, közepén végén
egyaránt.
(fókuszmondat:
az egész szöveg legfontosabb mondata)
- Milyen szerkezeti és jelentésbeli összetartó erők biztosítják a szöveg egységességét?
A mondatok
halmaza még nem szöveg. A mondatok közötti összefüggést a szövegösszetartó erő
(kohézió) biztosítja. Két fajtája:
§
Lineáris kohézió: (szerkezeti-grammatikai
kohézió): kisebb szövegelemek (pl. mondatok) belső összefüggése. Kapcsolóelemei:
névmások, kötőszók, névelők, névutók, toldalékok. Ezek vissza- vagy
előreutalnak a korábban vagy a későbbiekben megfogalmazott dolgokra.
§
Globális kohézió: a szöveg egészére vagy
nagyobb egységeire vonatkozó összefüggés. Kapcsolóelemei: ismétlések,
szinonimák, különféle logikai kapcsolatok (párhuzam, ellentét, ok-okozati
kapcsolat, rész-egész viszonya, következtetés, magyarázat)
- Írjon vázlatot…
Jobb, ha a vázlatot így csinálod: (ez egy példa
lesz)
Bev.: - A
várostervezés fontossága
-
a téma közérdekű jellege
tárgy.: - a
városok kialakulása
-
a városok fejlődése
-
a városok szerepe a kultúra fenntartásában
Bef.: a
városok jövője
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése