6. tétel: József Attila költői indulása

1922 szeptemberében jelentek meg először nyomtatásban versei a szegedi Színház és Társaság című folyóiratban. Ez év elején ismerkedett meg Juhász Gyulával, aki támogatta őt. 1922 decemberében megjelenhetett első verseskönyve, a Szépség koldusa, ugyancsak Szegeden. A következő év tavaszán a Nyugat is közölte három versét. 1923 elején otthagyta a gimnáziumot, de tanárainak kérésére befejezte tanulmányait magántanulóként. 1923 decemberében Budapesten le is érettségizett. A makói évek során a nyarakat is munkával töltötte: házitanító, csősz. Komorabb tény, hogy első – kilencéves korabeli – öngyilkossági kísérletét újabbak követték, ezeket elsősorban a szeretethiány, az árvaságérzet motiválta.

1924 őszén a szegedi egyetem bölcsészkarának hallgatója lett magyar–francia–filozófia szakon. 1925 januárjában megjelent Nem én kiáltok című kötete, majd hamarosan a hírhedtté vált Tiszta szívvel vers is, amely miatt Horger Antal nyelvészprofesszor eltanácsolta a tanári pályáról.

Első kötete, a Szépség koldusa (1922) még az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása. A következő években még sokáig ír verseket a nyugatosok modorában is, de hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusá”-val, s a nyugtalan önkeresés időszaka következik. Új lehetőségeket jelentett számára Walt Whitman szabadverseinek és az avantgárd (Kassák Lajos) törekvéseinek megismerése.

Nem én kiáltok (1924)

Expresszionista→verbális stílus (igék túlsúlyban), felkiáltó-felszólító jelleg, dinamizmus. Szürrealista is.

Költői program: a lírai én feltartóztathatatlan, elemi erejű változás közeledtét jelzi - ezt jeleníti meg apokaliptikus képekben (avantgarde hatás). A költő egy a tömeggel, a társadalommal.

A megőrült sátán menekülésre késztet, az én kozmikus megváltásra vár – az emberek közössége az út. A makro-és mikrokozmosz egységes, rendezett.

„Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok!” Ezek a fogalmak később J. A. költői világának jellegzetes motívumai lesznek, ahogy a tisztaságot, átlátszóságot, ártatlanságot kifejező forrás, üveg, gyémánt, fürösztés is.

Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. A szabadvers, az expresszionizmus és szürrealizmus mellett - részben a húszas évek újnépiességének, Erdélyi József népi lírájának hatására - József Attila a népköltészetet, a népdalok tiszta hangját is felfedezi a maga számára.

Kertész leszek, Istenem, Mikor az uccán átment a kedves

Megjelenik a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó embert idéző szerepjátszása is.

Tiszta szívvel (1925)

-          Népies hang, nagyfokú személyesség

-          Egy nemzedék léthelyzete, életérzése jelenik meg→lázadás

-          Hiány leltára, mely jelképes egységgé alakul

-          Az adott társadalmat megtagadja

-          Hangsúlyos életrajzi elem az éhezés

-          Tagadás: fellázad, a személyes igazságszolgáltatást választja

-          Hangsúlyos motívum a tisztaság

-          Az általános emberi értékek a fontosak

-          Ütemhangsúlyos/magyaros verselés (4I3, 3I4)

Tiszta szívvel: 1925-ben írta, híres-hírhedt verse ez (bíróság, Horger). A fiatal költő önjellemzése, életérzésének megfogalmazása. Népdal formában írt költemény, ütemezése, rímképlete a népdalok hangulatát idézi, mondanivalójában azonban nem a népdalok egyszerűsége, hanem inkább az anarchisták lázadása a jellemző. Végtelenül elkeseredett, reménytelen költő verse. Az első hat sor tagadásai (tizenegyszer fordul elő a se szócska, előfordul még a nem és a nincsen szócska is). Ezek a negatívumok fejezik ki a költő kilátástalan sorsa miatti elkeseredettséget. A következőkben (7 – 12 sor) a mindenre képes elkeseredés, az anarchista lázadás hangján szólal meg. Villon elkeseredett hangjára emlékeztet ez a rész. Az utolsó versszak (a 13-ik sor) a jövőre utal, a lehetséges megoldás, tettének következménye, a büntetés és a halál utáni bosszú jelenik meg itt. A dacos lázadó hang itt vált át önsajnálatba, csendes panaszkodásba. Ezt fejezi ki az utolsó versszak, lírai jelzői (Halált hozó fű, gyönyörű szép). A lázadó indulat kifejezését a vers zenei elemei is szolgálják, vidám népdalritmus (felező hetesek, kétütemű hetes sorok), a belső rímek, alliterációk, hangismétlések, pattogó vidám zenét adnak a költeménynek, ez ellentétben van reménytelenséget kifejező mondanivalóval.

Költészete a 20-as évek végén

Klárisok (1928) – dal

A kláris jelentése: gyöngysor.

Vágó Márta iránti szerelme ihlette. Mi jellemezte ezt a szerelmet?

Németh Andor író szerint: „igazán esztelenül szép zenei hatású költemény” – mert a vers zenéje és költői képei újra és újra köröket idéznek, valami körbe járó, lebegő táncra emlékeztetnek.

Hány szakaszból (versszakból) áll a vers? Hogyan jelennek meg a körök az egyes versszakokban?

Az első szakasz három képe (klárisok, békafejek, báránygané) is kört idéznek, de ellentét is van közöttük Milyen képzet társítható a gyöngyhöz és mire asszociál az ember, ha azt hallja: békafej, báránygané?

A második versszakban mi idézi fel a köröket? Ezek közül mi kapcsolódik a tisztasághoz  és melyik közönséges, durva, földi kép?

Mi a jelentése, ha valakinek kenderkötél kerül a nyakára? Miért jelenhet meg egy ilyen motívum egy szerelmes versben?Mit fejezhet még ki a kláris-kenderkötél ellentét?

A kritikusok szerint a 3. és 4. versszak tükörképe az első kettőnek. Melyik két verssor idézi fel bennünk a tükröződő képet?

Miért érezhetjük groteszknek ezt a verset? (groteszk=esztétikai minőség, a rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel)

Mit sugall ez a sok ellentét a versben ennek a szerelmi kapcsolatnak az ismeretében? (bár a Márta- szerelem harmonikus időszakában íródott, a kölcsönös vonzalom idején, a költő „érezte”, hogy ennek a kapcsolatnak nincs jövője.) Miért?

MEDÁLIÁK

(1927-28)

Versciklus. Darabjai a népdalokat idéző rövid művek. Látszólagos egyszerűségük ellenére nehezen értelmezhető (átvitt értelmű) a mondanivalójuk. Mellékcélok nélküli tiszta költészet.

A címben szereplő szó emlékérmet, érdemrendet jelent, valamint nyakba, láncra vagy falra akasztható emléktárgyat, arcképet tartalmazó ékszert, amely díszes, értékes (arany) tokban rejlik. Van ennek az emléktárgynak népi, egyszerű változata is, a magyar nyelvi forma – medália – erre is utal.

Már megjelenésekor voltak, akik teljesen elutasították, néhányan viszont összegző érvényűnek tartották akkor is. Ma is van, aki szerkezetileg megoldatlannak érzi a ciklust. Más talányversnek, ismét más a világfájdalom szürrealista kifejezésének véli. Többen tekintik számadásversnek s miniatűr vers egészek sorozatának.

A Medáliák végső változatában „születésnapi” számvetés is: a „huszonhárom király”, illetve „kölyök” az életkorra utal, s alighanem az is, hogy a mű éppen 23 négysoros szakaszból áll.

NEM ÉN KIÁLTOK Nem én kiáltok, a föld dübörög, Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán, Lapulj a források tiszta fenekére, Símulj az üveglapba, Rejtőzz a gyémántok fénye mögé, Kövek alatt a bogarak közé, Ó, rejtsd el magad a frissen sült kenyérben, Te szegény, szegény. Friss záporokkal szivárogj a földbe - Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél. Ó, gépek, madarak, lombok, csillagok! Meddő anyánk gyerekért könyörög. Barátom, drága, szerelmes barátom, Akár borzalmas, akár nagyszerű, Nem én kiáltok, a föld dübörög. 1924 első fele

TISZTA SZÍVVEL Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen. 1925. március

KLÁRISOK Klárisok a nyakadon, békafejek a tavon. Báránygané, bárányganéj a havon. Rózsa a holdudvaron, aranyöv derekadon. Kenderkötél, kenderkötél nyakamon. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek ingása, folyóvízben két jegenye hajlása. Szoknyás lábad mozgása harangnyelvek kongása, folyóvízben néma lombok hullása. 1928 nyara

MEDÁLIÁK (RÉSZLET) 11 Huszonhárom király sétál, jáspiskorona fejükben, sárga dinnyét edegélnek, új hold süt a balkezükben. Huszonhárom kölyök császkál, csámpás sityak a fejükben, görögdinnyét szürcsölőznek, új nap lángol jobbkezükben. 12 Az eltaposott orrú fekete, a sárga, kinek kékebb az ege, a rézbőrű, kin megfagyott a vér és a lidércként rugódzó fehér - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -1928

  József Attila (1905. április 11. - 1937. december 3.)

 

Édesapja József Áron egy romániai bánáti szappanfőző munkás, édesanyja, Pőcze Borbála  egy parasztlányból lett mosónő volt. József Attila Budapest egyik szegény kerületében született, Ferencvárosban.

Két idősebb nővére Eta és Jolán volt. József Attila 3 éves volt, mikor édesapja elhagyta a családot. Hihetetlen szegénységben és nyomorban éltek, az édesanya nagyon nehezen tudta eltartani a három gyereket és fizetni a lakbért. Végül a két kisebb gyereket, Attilát és Etelt a Gyermekvédő Liga gondjaira bízta, akik 1910-ben nevelőszülőkhöz adták őket Öcsödre, ahol József Attila egy farmon dolgozott cserébe az ellátásért. A nevelőszülei Pistának hívták, mondván, hogy nincsen olyan név, hogy Attila.

1912-ben a gyerekek hazaszöktek Budapestre édesanyjukhoz, ahol bár együtt voltak, továbbra is nagy szegénység vette őket körül. Édesanyja.

1919-ben bekövetkezett halála után József Attilát sógora, Makai Ödön vette szárnyai alá. Egy jó középiskolába járatta Attilát, aki később a szegedi Tudományegyetemre jelentkezett, hogy középiskolai tanár lehessen. Az egyetem elutasította, amikor Horger Antal a provokatív versei miatt a tanításhoz alkalmatlannak nyilvánította.

Ettől a ponttól kezdve megpróbálta saját magát fenntartani abból a kis pénzből, amit a saját versei publikálásával keresett. A skizofrénia jelei mutatkoztak rajta, ami miatt pszichiáterek is kezelték. Soha nem nősült meg, de gyakran beleszeretett az őt kezelő nőkbe.

1937-ben, Balatonszárszón, vonatbalesetben halt meg. A legszélesebb körben elfogadott nézet, hogy József Attila öngyilkos lett, de akadnak olyan szakértők, akik állítják, hogy pusztán baleset történt.

József Attila nemzetközi szinten a legismertebb a modern magyar költők közül. Verseit számos nyelvre lefordították, műveit a világ számos országában tanítják irodalom órákon.

Verseskötetei:

A szépség koldusa (1922)
Nem én kiáltok (1925)
Nincsen apám, se anyám (1929)
Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931)
Külvárosi éj (1932)
Medvetánc (1934)
Nagyon fáj (1936)