Édes
Anna
Témája egy kettős
gyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Az író mégsem ezt a
megdöbbentő emberölést állítja a középpontba, hanem azokat a rejtve maradt
lelki erőket, amelyek miatt a címszereplőnek feltétlenül meg kellett tennie,
amit tett. Édes Anna maga sem tud számot adni tettének okairól.
Nevezetes történelmi
dátumon, a kommün bukásának napján, 1919. július 31-én indul a regény
cselekménye. Kosztolányi mégsem engedi regényét afféle leleplező korrajzzá
terebélyesedni. Az első és az utolsó fejezet azt hivatott kiemelni, hogy az elbeszélő
távol áll minden politikai irányzatosságtól, ironikusan szemléli mind a
közelmúlt, mind az elbeszélés jelenének eseményeit. E két keretfejezetnek a
mindenféle, mindenkori politikát elutasító szemléletmódja bizonyítja, hogy
Kosztolányi nem „társadalmi regényt” írt.
Ars poeticájának
megfelelően „emberi” sorskérdéseket vet fel: a kiszolgáltatottság, az egymás
iránti közömbösség nagy problémáit.
Valóságos vígjátékba
illik az első jelenet. Vizy Kornél a díványon hever, majd odasúgja
cselédjüknek: „Katica, megbuktak a vörösök”. Ficsor elvtárs pedig hangosan
lelkendezik: „megbuktak”. A csöngetésre még összerezzen, de amikor meglátja,
hogy csak Ficsor, a házmester jött, újra olyan lesz, mint régen. (Ficsor a
vörösök ideje alatt sokra vitte, ő mindig az éppen aktuális hatalmat szolgáló
ember típusa volt.) A házmester készségesen javítani kezdi a villanycsengőt.
Vizy gyűlölte a vörösöket, amire megvolt minden oka. Házát a bolsevikok
kommunizálták. Druma Szilárdot, a fiatal ügyvédet túsznak vitték, az öreg Moviszter
Miklósnak, az orvosnak folyton kellemetlenkedtek. Vizynét is letartóztatták,
egy éjszakára a Parlamentbe hurcolták, mert egy asztalkendőt rázott ki az
erkélyen, s azzal vádolták, hogy jeleket adott az ellenforradalmároknak.
Vizyné boldogtalan
életének egyetlen, soha nem szűnő gondja a cselédkérdés volt. Valamennyit
gyűlölte, de legjobban mindig az épp nála levőt. Kislánya, Piroska halála után
évekig szanatóriumban élt, az ura csalta. Beszűkült és boldogtalan életében így
lett a cseléd az egyetlen partnere.
Attól kezdve, hogy
Ficsor kimondta azokat a bűvös szavakat: „volna egy lány”, Vizyné másra sem tud
gondolni. Édes Annának hívják, katolikus vallású, 19 éves, Balatonfőkajáron
született, már néhány éve Pesten szolgál, annyit eszik, mint egy madár, csak
egy dolgot szeret, a munkát.
Anna egy nyári napon
érkezik Vizyékhez. A ház asszonya sokáig szemléli, számára a lány csak egy
„beszerzett portéka”.
Kosztolányi főhősét
alig beszélteti: jellemzéséből hiányzik a beszéd, a párbeszéd; belső érzéseit
nem tudja szavakba önteni. Reakciói ösztöni szinten játszódnak le. Minden nap
jobban és jobban irtózott itt valamitől, de hogy mitől, arról magának sem
tudott számot adni. Különös szerepet kap a szaglás; ösztöne, a szaglás
tiltakozott egyre erőteljesebben.
Az a 8 hónap, amelyet
Vizyéknél töltött, a szenvedések keserves kálváriáját jelentette Édes Annának.
Az, hogy mintacseléd lehessen, csak embersége feladása, megnyomorítása árán
valósulhatott meg.
Vizyék a maguk módján
szeretik, jól bánnak vele, büszkélkednek Annával. Csak éppen nem embernek
tekintik, hanem hibátlanul robotoló gépnek. A mintacseléd szerep elnyelte benne
az embert. Nem érez haragot, ellenszenvet Vizyné iránt, sőt inkább sajnálatot,
részvétet.
Szeretetigényének
természetes ösztöne játszott közre abban is, hogy enged az úrfi, Patikárius
Jancsi szexuális vágyának. Anna remélte a szerelem folytatását, de Jancsi csak
élvezeti cikket látott benne. Lassan, fokról-fokra megy végbe Anna egykori szép
lelkének megtörése. Az író felhasználta a freudizmus akkori eredményeit,
kisebb-nagyobb, az adott pillanatban jelentéktelennek tűnő sérelmeken át vezeti
hősét a tudattalan lelki robbanáshoz.
Vizy Kornél
államtitkárrá nevezését ünnepelték. Patikárius Jancsi Moviszter doktor
feleségével táncolt, csupa tréfából körbe-körbe pörögtek. Anna mikor ezt
meglátta, vissza akart futni a konyhába, de nekiment a falnak. A sok-sok
sérelmet, bántást, a magzatelhajtás iszonyatát ez a jelentéktelennek tűnő
szerelmi csalódás tetézte be. A kettős gyilkosság felfedezése után a bűnügyi bizottság
tagjai is elborzadnak. „Csak Anna arcán nem volt rémület. Ő sem értette, hogy
miért tette.”
Ezt a „valamit”, a
„miértet” szeretné felderíteni a bíróság is, de képtelen rá.
A tárgyaláson mindenki
Anna ellen vallott, egyedül az idős, beteg Moviszter doktor állt Anna mellé:
„Nem úgy bántak vele, mint egy emberrel, hanem mint egy géppel. Gépet csináltak
belőle. Embertelenül bántak vele. Cudarul bántak vele.”.
Annát a bíróság
bűnösnek mondta ki, s 15 évi fegyházra ítélte.
Az Édes Anna
legfontosabb szereplője Moviszter doktor. Ő fejtegeti másutt is az író
véleményét.
A regény végső
tanulsága, hogy az emberi bajokra a politika képtelen gyógyírt találni. Egy
megoldás lehetséges csupán: az irgalom, a keresztényi szeretet.
Kosztolányi
Dezső (1885-1936)
1885. március 29-én (virágvasárnap) született
Szabadkán.
Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner
Eulália gyermeke. Nagyapja, Kosztolányi Ágoston nagy hatással volt rá (ő
tanította meg írni-olvasni, angolul).
A gimnáziumot
Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.
1903-ban Budapestre
utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot
köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. 1904-ben
beiratkozik a bécsi egyetemre; 1905-ben hazatér, de nem megy vissza az
egyetemre. Újságíró lesz: (Szeged és Vidéke, Bácskai
Hírlap); 1906-ban a Pesti Napló kéri fel
munkatársnak Ady helyére, aki Párizsból küldi tudósításait.
1907-ben jelenik meg
első verseskötete, a Négy fal között - elismerő a
fogadtatás, egyedül Ady bírálja. Kosztolányi a későbbiekben kilenc cikket ír
Adyról. Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést
intézett az írókhoz: mit jelent Ady számukra öröksége. Kosztolányi válasza:Írástudatlanok árulása
– különvélemény - átmenet az esszé és a pamflet között.
1908-tól a Nyugat
munkatársa.
1910. A szegény kisgyermek panaszai – kötet
1911. Őszi koncert, Kártya – kötet
1912. Mágia – kötet
1913-ban házasságot
köt Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven írt is. 1915-ben születik
fia, Kosztolányi Ádám.
1916. Mák - verseskönyv
Mint minden írástudó
és művész, az első napokban támogatja a Tanácsköztársaságot. A bukás után az Új
Nemzedék című lap Pardon rovatának
szerkesztője, s a cikkek vitriolos hangon szólnak a Tanácsköztársaságról és
annak vezetőiről. Emiatt éles támadás éri Kosztolányit mind politika jobb, mind
a bal oldaláról.
1920. Kenyér és bor – kötet
1922. Nero, a véres költő – regény
1924. A bús férfi panaszai – kötet, Pacsirta – regény
1925. Aranysárkány – regény
1926. Édes Anna – regény
1928. Meztelenül – kötet
1933. Esti Kornél - novelláskötet
1933-ban mutatkoznak
betegsége első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esik át. 1935-ben szerelemre
lobban Radákovich Mária iránt.
1935. Összegyűjtött költemények
1936. Tengerszem - novelláskötet
1936. november 3-án
halt meg Budapesten. Decemberben Nyugat emlékszámmal adózik emlékének, melyben
Babits rehabilitálja fiatalkori barátját, művésztársát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése