ÉRVELÉS
szövegalkotás feladatok a korábbi érettségiken és néhány feladatgyűjteményben
2005.
május
A kezdetektől
napjainkig a női sorsoknak számos nagyhatású irodalmi példáját ismerjük –
Antigonétól, Júliától a romantikus hősnőkön át a mai nőfigurákig.
Olvassa el figyelmesen
Kaffka Margit (1880-1918, költőnő) véleményét! Érveljen az írónő felfogásának
igazságtartalma mellett vagy ellen! Példákat a magyar- és világirodalomból
egyaránt meríthet! Érvelő esszéjének adjon címet!
„Egészen
külön mítoszvilága, mondaköre és irodalma van az „ember” történetén belül az
asszonyi sors különarcú tragikumának, amit e néhány szomorú szóban lehetne
összefoglalni: tehetetlenség és epedés, lekötöttség, várás, félés, tűrés, -
szívós és gyötrődő erőfeszítések a passzivitásból kitörésre (…) – a másik
oldalon néhány elbűvölően gyönyörű életremeklés – (…) A legújabb idő –
úgyszólva a szemünk láttára nagy és hirtelen, válságos változásokat hozott az
asszonyi lélekben; kifejlődött a new-woman (az új nőideál), az új asszony
kétségtelenül értékes és egyre terjedő típusa.”
(Kaffka Margit: Az asszony ügye 1913)
2005.
október
Dr Kovács Ildikó Lenke
háziorvossal és iskolaorvossal egy 2005-ben készült interjúból idézünk.
Olvassa el figyelmesen
az interjú részletét!
Valóban keveset
foglalkozik az iskola az emberi lét fontos kérdéseivel? Fejtse ki véleményét!
Álláspontját támassza alá érvekkel! Kifejtésében legalább két-három példa
alapján térjen ki arra, mit adhat az irodalom olvasása az emberi érzelmek
átéléséhez, megértéséhez! A magyar és a világirodalomból egyaránt meríthet!
Írásának adjon címet!
„(…)
általában az iskolában az iskolából hiányolom, hogy nem foglalkozik eleget az
élet fontos kérdéseivel, többek között az egészséggel. Ez a mai ember
életszemléletéből fakad. Az emberek nem, vagy csak nagyon esetlegesen
foglalkoznak az élet értelmével, az élet és halál kérdésével, nem érintik meg
őket igazán a szegények, a nagyon mélyen lévők gondjai, kevés bennük az
együttérzés, kevéssé izgatja őket a világ leszakadt térségeiben élők sorsa. A
világ a tudatos létre koncentrál, a tudatos lét problémái uralnak mindent.
Pedig az embernek van érzelmi élete is. A világ ma úgy tesz, mintha mindenre
lenne racionális magyarázatunk, mindennek lenne eleje és vége. Ha problémánk
adódik, azt gondoljuk, hogy a szakember kitalálja a racionális megoldást, s
ezzel tovább is léphetünk. Ebben az életszemléletben nem igazán várható el az
iskolától, hogy másképpen gondolkozzon, legyen olyan tantárgy, amelyben az
ember érzelmi, nem mindenben tudatos, intuitív lényként is megjelenik. Jó
lenne, ha ez a nem racionális emberi lét is teret kapna az iskolában, mert
akkor esély lenne arra, hogy életszemléletünk megváltozzon. Így valószínű, hogy
kevesebb gondunk lenne a testünk s még inkább a lelkünk egészségével.”
2006.
február
Nagy hatású irodalmi
művek gyakran szolgálnak alapjául mozgóképes alkotásoknak. Az alábbi
megállapítás figyelembevételével fejtse ki véleményét: lehetséges-e sikeres és
egyenrangú párbeszéd a különböző művészeti ágak között! Érvelő esszéjében
hivatkozzon irodalmi alkotás adaptációján alapuló filmes élményére!
Kifejtésében legalább két példára utaljon! Írásművének adjon címet!
„(…)minden
remekmű megfilmesíthetetlen. (…) A filmtörténet tanúsága szerint kanonizált
irodalmi szövegből egészen ritka esetben formálódott csak jó film – az
eredetivel egyenértékű pedig, akár a fehér holló.” (Báron György filmkritikus)
2006.
május
Az alábbi szöveget
Umberto Ecotól idézzük A rózsa neve című nagysikerű regényéhez írt széljegyzetekből.
Olvassa el figyelmesen
a szöveget! Fejtse ki véleményét Eco gondolatairól! Érvelő esszéjében
irodalomolvasóként fogalmazza meg, miben ért egyet és miben cáfolja a regények
címadásáról írottakat! Kifejtésében értelmezzen legalább három-négy magyar
és/vagy világirodalmi példát a mű címe és az olvasó várakozása szempontjából!
Írásának adjon címet!
„A
szerző nem értelmezheti a saját művét, hiszen éppen azért írt regényt, hogy az
maga gerjessze az értelmezéseket. Csakhogy e nemes szándék megvalósításának már
az is mindjárt útját állja, hogy a regényhez címet kell választani.
A
cím sajnos máris az értelmezéshez ad kulcsot. Nehéz ellenállni az olyan címek
sugallatának, mint a vörös és fekete vagy a Háború és béke. Leginkább a
Copperfield Dávid vagy a Robinson Crusoe-szerű címek vannak tekintettel az
olvasóra, de azért a címszereplőre való utalás is jelenthet illetéktelen
szerzői beavatkozást. A Goriot apó az olvasó figyelmét az öregapóra tereli,
holott a regény Rastignac vagy Voutrin (…) eposza is. Talán a Dumas-féle
tisztességes tiszteletlenség a legjobb, hiszen nyilvánvaló, hogy a három testőr
valójában a negyediknek a történetét beszéli el.”
2006.
október
„De ifjú kedvem forró vágya más:
Jövőmbe vetni egy tekintetet.
Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek.”
(Madách
Imre: Az ember tragédiája. Harmadik szín)
A jövő
kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a
különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két
mű (pl. regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit!
Szeretné, ha ezek beteljesednének? Miért igen, miért nem?
2007. május
Az Ön
megítélése szerint véglegesen kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a
hagyományos könyveket? Vagy a kétféle médium kölcsönösen fel is erősítheti az
olvasói/felhasználói érdeklődést? Milyen előnyei és hátrányai vannak a szövegek
e kétféle megjelentetésének? Az alábbi gondolatokat is figyelembe véve,
érvekkel alátámasztva fejtse ki véleményét!
„A
tapasztalatok szerint a médiaváltás nem azt jelenti, hogy az új médium
automatikusan eltörli a régit. Igen gyakran fellépnek váratlan kölcsönhatások, s
olyan szinergikus kapcsolatok jönnek létre, amelyek először világítanak rá a
látszólag túlhaladott médiumokban rejlő bizonyos lehetőségekre és értékekre.
Például a posta nem kevesebb hasznát látta a telefonnak, mint a film a
televíziónak vagy a könyv az újságnak (és megfordítva). (…) Bármelyik CD-ROM –
a maga imponáló tárolókapacitásával – nemcsak a könyvek teljesítőképességének
határait demonstrálja, hanem egyúttal azt is, hogy a könyvet mint olyat miben
nem tudja felülmúlni egyetlen más új médium sem.” (Mitől beteg a
könyvforgalmazás?)
2007. október
Az irodalmi
művek folytatásokban való közlése nem új keletű jelenség a kultúrtörténetben. A
televíziózás elterjedése óta a sorozatok egyre nagyobb teret nyernek, és a
legnézettebb időpontokban adják őket. Milyen okokkal magyarázható a folytatásos
közlés, a sorozatok sikere? Véleménye megformálásában vegye figyelembe az
alábbi gondolatokat is!
„A folytatás igézete. Nem arról van
szó, mint talán kezdetben hittük, hogy technikai okokból kell felszeletelni a
túl hosszú közleményt kiadványokban vagy bármifajta közlési módban. És nem is
csak a várakoztatás, a felfüggesztett feszültség kezdetleges, de örök trükkje
hat ránk. Van itt valami más is a sorozatok lélektana körül, amit nem könnyű megközelíteni.
Talán nem is a várakozás feloldását akarjuk elsősorban, a cselekmény erre vagy
arra dőlését, hanem a várakozást magát [...].” (Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv.
varázsa)
2008.
május
A 20. század
eleji művészek, gondolkodók egyfelől üdvözölték a gépek megjelenését a
mindennapokban, másfelől már féltették az emberiséget a technika uralmától.
Napjainkban az a kérdés, milyen arányban nyerünk vagy veszítünk azáltal, hogy
egyre kevesebb tevékenységet végzünk személyesen, egyre több a készen kapott
technikai és kulturális elem a hétköznapjainkban. Ön szerint nyerünk vagy
veszítünk ezzel? Példákat is tartalmazó érvelésében hivatkozzon az alábbi
szövegre!
„Arra kérem a jövőt – bár elkéstem
már ezzel is –, hogy könyörüljön legalább az ajtóknak és az ablakoknak; hagyja
meg őket kézzel nyithatónak. Mert milyen világ is az, ahol nem lehet az ablakot
mohón kitárni s úgy nyitni ajtót, hogy annak lendülése – és nyikorgása –
helyettünk kimondja: alig győztelek várni.” (Ancsel Éva Összes bekezdése, 1999)
2008.
október
Miként él
tovább a Biblia, a bibliai hagyomány a későbbi századokban, művelődéstörténeti
korszakokban? Érezhető-e hatása korunk művészeti életében, mindennapjaiban?
Legalább három nyelvi-kulturális jelenség, mű bemutatásával fejtse ki
véleményét! Érvelő esszéjében vegye figyelembe az alábbi gondolatokat is!
„A Biblia, mint a történelmi múlt
minden más emléke, átnyúl a keletkezése óta eltelt évszázadokon, s van
mondanivalója korunk embere számára is. Nemcsak a kutatók, nemcsak a hívők,
hanem az elvilágiasodott, már nem vallásos olvasó számára is. Költői alkotásai,
a benne felhalmozott bölcsesség nemcsak esztétikai élvezetet nyújt, nemcsak
elgondolkoztat, de csodálatra is készteti olvasóját, akárcsak a Homérosz
nevéhez fűzött Iliász vagy Odüsszeia. Talán még inkább, minthogy kulturális
örökségünk jó része is viseli hatásának nyomait.” (Poór József: Rövid bevezetés
a Bibliába)
2009.
május
Az alábbi
interjúrészletben Spiró György, kortárs író az irodalomolvasás és az írás mai
helyzetéről fejti ki véleményét.
„A nyelvvel kapcsolatban különben az
jut eszembe, hogy a magyar irodalom veszélyben van, mert rohamosan csökken az
olvasók száma a fiatal generációkban. Régóta tanítok egyetemen, ott is látom. A
baj az, hogy az általános iskolában nem szerettetik meg az olvasást a
gyerekekkel. Meggondolandó, nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet,
például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai
gyerekek nem értik.”
Érveljen a
Spiró György által felvetett problémák mellett és/vagy ellen! Hivatkozzon
olvasmányélményeire, olvasói tapasztalataira is!
2009.
október
Miként él
tovább az antik görög-római kultúra a későbbi századokban, művelődéstörténeti
korszakokban? Mennyiben érezhető a hatása korunk kulturális életében és a
mindennapokban? Néhány jelenség, mű bemutatásával fejtse ki véleményét! Érvelő esszéjében
vegye figyelembe az alábbiakat is!
„Az utókor végtelenül sokat tanult a
görögöktől. (...) Sokkal többet tanult, mint az ember gondolná, valószínűleg
még annál is sokkal többet, amennyiről a tudósok máig számot tudnak adni. Minden,
ami megfogalmazás, minden, ami forma, végső gyökereiben a görögöktől ered. Ha
írunk, ha beszélünk, sőt ha érezünk és érzésünk a káoszból kilépve formát önt
bennünk – magunk-tudatlanul mindig a görögökre emlékszünk.”(Szerb Antal: A
világirodalom története)
2010.
május
„– Az író nem csak saját családjának életét éli, nem
csak egyetlen otthonba bejáratos. Én azt hiszem, regényhőseid jellemére,
sorsára is visszahat az otthon, amelyben élnek, pontosabban – amit teremtesz
köréjük.– A hőshöz olyannyira hozzátartozik az otthona, hogy én hozzá sem tudok
kezdeni a regényíráshoz, amíg nem ismerem. Többnyire mérnöki pontossággal
alaprajzot készítek, amelybe berajzolom az ajtókat, a bútorokat is. Mire írni
kezdek, már pontosan tudom, ki milyen tárgyi és szellemi környezetben él.
[...]” Otthon. In:
Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával.
Mi a
jelentősége a térnek, a tárgyi környezetnek a műalkotásokban és a hétköznapi
életben? Jellemző-e környezete egy valódi, illetve kitalált személyre;
jellemezhető-e egy valódi, illetve kitalált alak a környezetével? Érvelő
fogalmazását irodalmi példákra alapozza!
2010.
október
Szókratész
óta ismerünk elképzeléseket arról, hogyan kell boldogan élni, de csak néhány
évtizede vizsgálják ezt a kérdést tudományos módszerekkel – derül ki az alábbi
szövegrészletekből. A szövegben megnevezett boldogság-okok közül melyekkel tud
azonosulni, és/vagy melyekkel nem? Érvelésében használjon fel irodalmi példákat
is!
Adrian White, a leicesteri egyetem
szociálpszichológusa 2006- ban boldogságtérképet állított össze a világ 178
államáról. A legboldogabb országoknak Dánia, Svájc és Ausztria találtattak, a
legboldogtalanabbaknak pedig a Kongói Köztársaság, Zimbabwe és Burundi.
Magyarország a lista 107. helyén szerepelt. A térképhez írott tanulmányban a
kutató arra a következtetésre jutott, hogy a boldogság leglényegesebb
feltételei: a jövedelmi színvonal, az egészségügyi ellátás színvonala, az
oktatás, az erős közösségi szellem és a természet, a környezet, a táj szépsége.
Szociálpszichológusok vizsgálták a boldog emberek személyiségvonásait is, és a
következő néhány közös vagy jellemző személyiségvonás fontosságát emelték ki: A
boldog ember élete önmegvalósító, teret enged személyisége fejlődésének. Életvezetésében
fontosak az örömforrások, tud és mer is örülni. Szívesen segít másokon. Kerüli
a reménytelen álmokat. A társas kapcsolatokat ápolja, mert a társas lét a
boldogság egyik alappillére.
A Michigan Egyetem
társadalomtudományi kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy 1981 és 2007 között 52
országban hogyan változott az emberek boldogságának mértéke. A kutatásvezető szerint
az emberek elégedettsége és a demokrácia, valamint a béke között szoros
összefüggés van. A boldogság érzetének legfontosabb meghatározója az emberi
szabadság, a választás arról, hogy az egyén hogyan élje az életét.
(Forrás:
www.origo.hu/2006. júl. 28; hírextra, 2008. 07.01.; www.ugyvezeto.hu 2008.10.
28.)
2011.
május
Az emberi
magatartásformák, az emberi természet bemutatása az irodalmi művek állandó
tárgya. Az alábbi Szophoklész-idézetet is figyelembe véve, fejtse ki véleményét
az emberi természet sokszínűségéről! Érvelő esszéjében három, különböző kultúrtörténeti
korszakban megjelenített, tanulmányai során megismert irodalmi alak
magatartásformájára hivatkozzon!
„Sok van, mi csodálatos, / De az embernél nincs semmi
csodálatosabb, / Ő az, ki a szürke / Tengeren átkel, / A téli viharban /
Örvénylő habokon [...] / Lakhatatlan szirteken / Tűző nap forró sugarát s a
fagyot / Kikerülni ügyes, mindenben ügyes, / Ha akármi jön, ám a haláltól / Nem
tud menekülni, / De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol. / Ha tud valamit
valaki, / Mesteri bölcset, újszerűt, / Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör
vele.”
Forrás:
Szophoklész: Antigoné. Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása. In: Görög drámák.
Európa Könyvkiadó, 2004. 53–54.
2011.
október
A remekművek vagy a népszerű
alkotások visznek-e közelebb az irodalom, az olvasás megszeretéséhez? Legalább
három irodalmi alkotás bemutatásával és értékelésével fejtse ki véleményét!
Érvelésében vegye figyelembe az alábbi megállapítást is!
„Annyi bizonyos, hogy az iskolában
mind a mai napig a humanista tradíció irodalom-felfogása érvényesül, tehát hogy
kizárólag a klasszikusokat kell tanítani. [...] Hankiss Elemér még az 1970-es
évek elején tette szóvá a „remekművek terrorját”, azt, hogy a gyerek az iskolában
csupa kiválósággal találkozik. Meglehetősen fárasztó dolog állandóan
lábujjhegyen járni.”
Forrás:
Veres András: Az irodalomtörténet védelmében (A gimnáziumi magyartanítás
elméleti dilemmáiról). www.freeweb.hu/magyartanarok/Veres_A_Kritika.html - 129k
-
2012.
május
„[...] elegem van azokból az emberekből, akik
meghalnak egy eszméért. Én nem hiszek a hősiességben, mert tudom, hogy az
könnyű dolog, és rájöttem, hogy gyilkos.”
Forrás: Albert
Camus: A pestis. Bp., Magvető, 1962. 188.
Albert Camus
regényének hőse állást foglal a heroikus életfelfogással, magatartással
szemben. Fejtse ki egyetértő és / vagy vitázó véleményét erről az álláspontról!
Érvelésében mutasson be három olyan irodalmi alakot, akinek a magatartásával
alá tudja támasztani megállapításait!
2012.
október
Fejtse ki
véleményét az alábbi idézettel kapcsolatban! Három, különböző műnemű (lírai,
epikai, drámai) alkotásra hivatkozva érveljen a gondolat érvényessége és / vagy
vitathatósága mellett! Érvelő esszéjéhez a tanulmányai során megismert magyar
és világirodalmi alkotások közül egyaránt meríthet!
„Szerelemre születtünk. Ki merné azt állítani, hogy
nem arra születtünk e világra, hogy szeressünk? Hiába áltatjuk magunkat, minden
pillanatban szeretünk; még akkor is, ha olyan dolgokkal foglalkozunk,
amelyeknek látszólag nincs közük a szerelemhez. A szerelem titokban ott búvik
mindenben, és az ember képtelen rá, hogy szerelem nélkül éljen.”
Forrás:
Blaise Pascal: Értekezés a szerelem szenvedélyéről. Osiris, 1999, 211.
Fordította Tímár Andrea. A feladathoz igazított szöveg.
2013.
május
Ha utazunk, akkor eszünkbe sem jut a
szó szoros értelmében vett tanulás: úgyszólván mindent, amit az utazás során
megismerünk, megismerhetnénk utazás nélkül is, nemegyszer alaposabban; a régi
latin mondás is azt tartja, hogy „eget s nem elmét változtat, aki a
bölcsességet a tengeren túl keresi”. Nem, egyáltalán nem a tudásért utazunk. De
nem is azért, hogy megszabaduljunk a napi gondoktól és elfelejtsük a bajainkat,
minthogy egy másik latin szentencia szerint„a sötét gond ottül a lovas mögött”.
Forrás:
Leszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről. Az utazásról. Pályi András
fordítása. Európa Kiadó, Budapest, 1998.
Miért vált
az utazás epikai művek gyakori cselekményszervező elemévé? Miért indítják útnak
hőseiket a regényírók, novellisták? 3-4 epikai mű bemutatása alapján foglalja
össze álláspontját! Kifejtésében vegye figyelembe a felvezető szöveg állításait
az utazás lehetséges céljáról, céljairól!
2013.
október
Olvassa el
figyelmesen Kölcsey Ferenc alábbi gondolatát! Foglaljon állást, mennyiben
tekinti érvényesnek az intelmet napjainkban is! Érvelésében hivatkozzon
legalább három, különböző irodalmi alkotásra!
„A bölcsesség legnagyobb mestere az
élet; azonban gyakran felkeresd a rég elhúnytakat is, kik tanulások,
vizsgálatok s tapasztalatok által gyűjtött kincseiket a maradék számára
könyveikbe letették. De jusson eszedbe: a könyvek száma végetlen, a te éveid
pedig végesek, s óráidat s napjaidat oly sok egyéb foglalatosság kívánja
magának. Mint az üres beszédű társalkodót, úgy kerüld a tartalmatlan könyveket.
[...] Célt és véget nem tudó olvasás rest életnek vagy következménye, vagy
szerzője: nyavalya az, mely a való élet gyökereit elrágja...”
Forrás:
Kölcsey Ferenc: Összes költeményei. Nemzeti hagyományok. Parainesis. Osiris,
2008. 220.
2014.
május
Korunkban
terjed egy olyan mozgalom, amely igyekszik a kapkodó, türelmetlen életmóddal
szembeszegülve az olvasásban is lelassítani a tempót. Ez a lassú olvasás (slow
reading) mozgalma. Követői ragaszkodnak ahhoz, hogy elegendő időt szánjanak az
irodalmi művek olvasására. Mit gondol a lassú olvasás mozgalmáról? Fejtse ki
véleményét, érveljen a lassú olvasás mellett vagy ellene! Kifejtésében vegye
figyelembe Márai Sándor idézett gondolatát, és hivatkozzon saját
olvasmányélményeire is! Legalább 2-3 példát említsen!
„Áhítattal, szenvedéllyel,
figyelemmel és kérlelhetetlenül olvasni. Az író fecseghet; de te olvass
szűkszavúan. Minden szót, egymás után, előre és hátra hallgatózva a könyvben,
látva a nyomokat, melyek a sűrűbe vezetnek, figyelni a titkos jeladásokra,
melyeket a könyv írója talán elmulasztott észlelni, mikor előrehaladt műve
rengetegében.” Márai Sándor: 42. Az
olvasásról. Füveskönyv (részlet)
Forrás:
Márai Sándor: Füveskönyv. 42. Az olvasásról. 36. o. Helikon Kiadó, 1997.
2014.
október
Az esszé műfaj megteremtője,
Montaigne (monteny)a 16. században a következőképpen állította szembe a
barátság és a szerelem fogalmát:
„[...] A szerelem tüze, megvallom,
hevesebb, égetőbb és maróbb; ámde kalandos és röpke tűz ez, hullámzó és
csapodár, a láz tüze,mely emelkedik és esik. [...] A barátság melege omló,
mérsékelt és egyenletesen meleg; állandó, édes és olvatag hőmérséklet, nem
forróság és nem fojtogat. A szerelem csak vad vágyakozás valami illanó után.
[...] Amit barátnak és barátságnak nevezünk: lelkek tapogatózása és
összehangolódása; alkalom és jóhiszeműség szövi. A barátság, amire gondolok,
olyan egymásba illeszkedés, hogy elmosódnak még a varratok is, amivel
összeöltötték.”
Forrás:
Montaigne: Barátsága Étienne de la Boétie-vel. Esszék.Kürti Pál fordítása.
Kairosz Kiadó, 1996. 90.
Idézzen fel
baráti kapcsolatokat az Ön által olvasott epikai és/vagy drámai mű hőseinek
köréből! A választott alakok magatartásformáinak bemutatott példáival erősítse
meg Montaigne-nek a barátság és a szerelem fogalmát szembeállító
állásfoglalását, vagy vitázzon vele! Legalább 3-4 alkotásra hivatkozzon!
2015. május
PÉLDÁK ÉRVELÉSRE GYAKORLÓKÖNYVEKBŐL
1.
„Mért legyek én tisztességes?
Kiterítenek úgyis!
Mért ne legyek tisztességes?
Kiterítenek úgyis!” (József Attila: Két hexameter)
Milyennek
találja a költő érvelését az erkölcsi alapkérdésről? Fejtse ki véleményét azzal
kapcsolatban, hogy milyen szempontokat figyelembe véve kell döntenie az
embernek a „Tisztességes legyek vagy ne?” kérdésben? Mutasson be néhány példát
a magyar, illetve a világirodalomból, amelyekben valaki tudatosan döntött így
vagy úgy a fenti kérdésben! Milyen következményei lettek az illető döntésének?
Alexandrov
Andrea - Borosné Jakab Edit - Szecsődi Tamás Leó: Érettségi – Magyar nyelv és
irodalom középszinten 2013. MRO história 43.o.
2.
„Szerintem létezik a szabadság is,
létezik a szabad akarat is, de a sors és a végzet is. (…) Tudjátok például,
hogyan játszák a bridzset? Kiosztják a kártyákat – szerintem így születünk.
Hogy milyen lapja van az embernek, azt befolyásolja a genetika, a környezet, az
idő. Ebben nincs szabadság, nincs választás (…) De
mint a bridzsben is, az nyer, (…) aki a legtöbbet ki tudja hozni azokból a
lapokból, amilyenjei éppen vannak. Ez a szabadság, a szabad akarat, hogy mit kezdünk
azzal, amink van.”” (Feldmár András)
Fejtse ki,
hogy hogyan, milyen arányban érvényesül a szabadság és a végzet az egyes ember,
illetve az emberi közösségek életében! Érvelésében térjen ki a magyar és a
világirodalomból vett példákra!
Alexandrov Andrea
- Borosné Jakab Edit - Szecsődi Tamás Leó: Érettségi – Magyar nyelv és irodalom
középszinten 2013. MRO história 43.o.
3.
„ROMEO (Júliához)
Szerelmem hajtott szüntelen feléd:
Ő volt a látnok, én csak puszta
szem.
Én nem vagyok hajós, de bárha volnál
Nagy messze mint habszegte, vad
sziget:
Tengerre szállnék ilyen áruért.”
(Shakespeare:
Rómeó és Júlia)
„HAMLET (Opheliához)
Cinkos gazemberek vagyunk
mindnyájan:
Egynek se higgy közülünk.
Menj isten hírével kolostorba.”
(Shakespeare:
Hamlet)
Két leghíresebb
drámájában Shakespeare bemutat egy ifjút, akin úrrá lett szerelme, és egy
másikat, aki úrrá lett szerelmén. Ön szerint a szerelem uralja az embert, vagy
az ember a szerelmet? Érvelése alátámasztására gyűjtsön példákat a magyar és a
világirodalomból!
Alexandrov
Andrea - Borosné Jakab Edit - Szecsődi Tamás Leó: Érettségi – Magyar nyelv és
irodalom középszinten 2013. MRO história 44.o.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése