8. tétel: A magyar Don Quijote alakja Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényében

Mikszáth élete (1847-1910)

Szklabonyán született (Nógrád megye), iskoláit Rimaszombaton és Selmecbányán végezte. Pesten jogot tanult, de diplomát nem szerzett.

1871 elején Balassagyarmaton esküdt Mauks Mátyás főszolgabíró mellett. Beleszeretett főnöke lányába, Mauks Ilonába, de a szülők nem adták hozzá. Mikszáth megszöktette és 1873-ban feleségül vette; Pesten éltek. Ilona nem bírta a nélkülözést, beteg lett, hazaköltözött, 3 év múlva elváltak. 1882-ben azonban újra összeházasodtak.

1881-től a Pesti Hírlap munkatársa.

A Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

1887-től parlamenti képviselő.

Életének utolsó éveiben egyre távolabb kerül a politikától, s az 1908-ban induló Nyugat című folyóirat körül csoportosuló új nemzedékkel sem találta a kapcsolatot.

1910-ben váratlanul meghalt.

Művei

•      Tót atyafiak (1881) – elbeszélések

•      A jó palócok (1882) - novellagyűjtemény

•      Országgyűlési karcolatok (1882-től a Pesti Hírlapban)

•      Beszterce ostroma (1895)

•      Szent Péter esernyője (1895)

•      A gavallérok (1897)

•      Új Zrínyiász (1898)

•      Különös házasság (1900)

•      A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908)

•      A fekete város (1910)

Mikszáth írói világa

•      Politikai nézeteit karcolatai, rövid írásai rajzolják ki: a nemzetiségi kérdés megoldatlanságából adódó feszültségek, ebből következően a monarchia szükségszerű felbomlása, a társadalmi fejlődés problémái foglalkoztatták.

•      Prózáját tekintve a Jókai-hagyomány folytatója, de kiszűri Jókaiból, ami annál idejétmúltan romantikus, s azt teszi fő prózaszervező elvvé, ami Jókainál másodlagos, az epizódelemeket, az életképet és legfőképpen az anekdotát. Regényei többnyire anekdoták laza füzérének hatnak.

•      Vonzódik a népnyelv fordulataihoz is (közlésmódok, népi bölcsességek). Stílusa az élőbeszéd imitációján alapul.

•      Az összes társadalmi réteg közül leginkább a dzsentri, a középnemesség foglalkoztatja.

A korabeli dzsentrit kétféleképpen ábrázolta:

1. „ úri Don Quijote” – azok a nemesek, akik elszegényedtek, nem érzékelik az idő múlását, nem tudnak alkalmazkodni a polgári életformához, de ragaszkodnak régi szokásaikhoz, értékrendjükhöz, pedig már nincs meg az ehhez szükséges vagyonuk.

Pl.: A gavallérok, Beszterce ostroma

2. „úri svihák” – az előbbivel szemben ellenszenvesen, szatirikusan ábrázolja őket Mikszáth. Ez a típus legtöbbször lezüllött, szélhámos, aki érdekházassággal szeretne meggazdagodni, másokon élősködik.

Pl.: A Noszty fiú esete Tóth Marival.

Szatíra: ábrázolási módszer, nézőpont. Éles gúnnyal fordul minden önmagát túlhaladott és így értelmetlenné váló törekvés felé, s ezeket kíméletlenül leleplezi.

Beszterce ostroma

Beszterce ostroma a youtube-on 

Fejezetek:

            Bevezetés – igaz történetet ír le, hitelesítés

1.      Estella – önálló elbeszélés

2.      Kedélyes atyafiak – önálló elbeszélés

3.      A túsz – történet szálai összefonódnak

4.      Az éj

1895-ben jelent meg a regény, alcíme: Egy különc ember története

•      Műfaja: regény. Forrása egy anekdota.

•      Anekdota: prózai kisepikai műfaj. Humoros, tréfás, csattanóra végződő rövid történet.

Pongrácz István története is egy anekdota, és a regény is egy anekdotával indul (hogyan menekült meg a vár a Habsburgok várromboló bosszújától).

•      A színhely bemutatása elnagyolt, a környék mondavilágának, babonáinak ősi múltat őrző hangulata látszólag fontosabb.

„Ide ugyan be nem tolakodik a XIX-ik század.”

•      A mű főszereplője gróf Pongrácz István. Fura, különc, későn született ember volt, rögeszmés hóbortjainak élő figura. Számára az idő a XVII. században megállt, hamis illúziói elhatalmasodtak szemléletében, s egy régmúlt kor erkölcsi szokásai szerint él. Tót parasztjaiból hadsereget szervezett, vitézi tornákat, hadgyakorlatokat tartott. Hasonlóságot lehet találni Pongrácz gróf és Don Quijote között. Mindketten megfeledkeztek az időről és egy rég letűnt világ ideáljának hódolnak. De lényeges különbségek, hogy a spanyol író hősének világboldogító nagy eszméi vannak, rajong az igazságért, nők, gyerekek, árvák és szegények védelméért. Pongrácz István viszont csak a saját hóbortjának él. Pongrácz István sok tekintetben nemes, érzelmes lélek. Hiányzik belőle a mohó önzőség, a nagyravágyás és mindenekelőtt a hazug képmutatás.

•      A regényben megtalálható az „úri svihákok” típus is – Behenczy báró alakjában jelenik meg a lezüllött, erkölcstelen dzsentri. Az ifjabb Behenczy báró, és a vár asszonya Estella Besztercebányára szöknek. Pongrácz miután hiába kéri a várostól a kiadatásukat, megindítja hadait Beszterce elpusztítására.

•      A regény második részében ismerjük meg Apolka történetét. Miután apja meghalt, sorsa rosszra fordult, de rövidesen megváltozott. Két nagybátyja (Trnowszky fivérek) nevelte, ellátták mindennel, kényeztették.  Versenyeztek, ki tud többet adni. Apolka ezt nem igényelte, ő csak szeretetre vágyott, ezért próbált öngyilkos lenni. A Vág folyó partján találtak rá, majd Pongrácznak adták a beszterceiek „hadi túszként”. Apolka döntő szerepet játszott a gróf életében. Pongrácz úr megszelídült, boldog volt. Csak a lány neveltetésével volt elfoglalva, bőkezű, gyöngéd apa módjára bánt vele. Miután Estella megkerült, a grófnak vissza kellett adnia Apolkát, de lemondott életéről is – öngyilkos lett. A regény befejezése tragikus. Nem lehet tudni, hogy őrült volt-e a gróf vagy nem.

Pongrácz grófot Don Quiotéval lehet hasonlítani. Ő is az egész világgal áll szemben, ő is becsületes, és mindig megtartja a szavát, ezt mutatja, mennyire törődik Apolkával. Ezzel szemben a Behenczyek lopni járó bárók, nincs egyetlen pozitív jellemvonásuk sem.
Bár hasonlít Don Quiotéra, mégsem teljesen azonosul vele. Don Quiote nemesebb, magasztosabb eszméket vall, idealista, önfeláldozó, és fontos számára a szerelem. Ezzel szemben Pongráczot csak a harc érdekli, aminek nincs is semmi értelme, ezáltal nevetséges, kegyetlen oligarchává válik, az olvasó számára sem szimpatikus a gróf szerepe. Apolka feltűnése változtatja meg ezt az állapotot, Pongrácz lányaként szereti a lányt, ő lesz az élete új értelme.