SZÓKÉPEK
(sűrített költői gondolatok,
amelyek a szavak átvitt értelmű használatán alapulnak.)
metafora:
(átvitel) két fogalom egymásra vetítése valamilyen közös jegy, hasonlóság
alapján. Egy azonosító és egy azonosított kapcsolata. A metaforák lehetnek teljesek
(kéttagúak, benne van az azonosító és az azonosított is, pl. „lelkem (azonosított)
ódon, babonás vár (azonosító)” vagy egyszerűek (egytagúak,
csak az azonosító van megnevezve, pl. „Gyere ki galambom, gyere ki gerlicém”
– a szerelmes nőre utalnak).
megszemélyesítés: elvont
dolgok, élettelen tárgyak, természeti jelenségek emberi tulajdonságokkal való
felruházása. Pl. „a tárgyak összenéznek s téged dicsérnek”.
Allegória: (képletes beszéd, átvitt
értelmű gondolatsor) elvont fogalom, erkölcsi eszme megszemélyesítése,
érzékelhető képben való ábrázolása. Pl. „hószín szárnyú béke”. Másik jelentése:
hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön keresztülvitt, mozzanatról
mozzanatra megvilágított metafora, ill. megszemélyesítés valamely
gondolatnak, érzésnek érzékletes formában való kifejezése.
szinesztézia: (együttérzés, összeérzés):
különféle érzékterületekhez tartozó (látható, hallható, tapintható) képzetek
összekapcsolódása egy képben. Pl. „lila dalra kelt egy nyakkendő”.
szimbólum: (jelkép) valamely
gondolati tartalom kifejezése képekben. A kép uralkodik, jelentése viszont
közismert, vagy a szöveg alapján nekünk kell megfejtenünk. Pl.: a disznófejű
nagyúr Adynál a pénz szimbóluma.
metonímia: (névcsere) két fogalom
egymásra vonatkoztatása térbeli, időbeli, anyagbeli, ok-okozati érintkezés
alapján. Pl.: „Kukoricza Jancsit célozza vasával” – azaz kardjával.
szinekdoché: (együttérzés, veleérzés)
rész és egész, nem és fajta, egyes és többes szám felcserélése. Pl.: „Rárontott
a török a francia népre”(nem egy török, hanem az egész török hadsereg).
SZÓKÉPHEZ HASONLÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK
(Nem szóképek, de ahhoz
hasonló szerepet töltenek be.)
hasonlat: egy hasonlított dolog és
egy hasonlító párhuzamba állítása, kiemelt közös vonással való szemléltetése.
Pl.: „Tündöklik, mint a gondolat maga, a téli éjszaka” vagy „Akár
egy halom hasított fa, hever egymáson a világ”.
körülírás: amikor nem nevezzük nevén
a dolgokat, hanem más szavakkal fejezzük ki, pl. „Midőn ezt írtam, tiszta volt
az ég. Zöld ág virított a fák ormain.” – a tavaszról szól ez a két verssor.
eufemizmus: a körülírás egyik
változata, megszépítés, enyhítés. Pl.: „Élete gyertyáját sokan eloltátok”.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése